Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 6. szám - Dr. Bokor Tamás: A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez

A szoftverek és szoftvertartalmú találmányok 19 EPC „negatív-katalógusának” hatálybalépése előtt a tisz­tán szoftveres találmányoktól az ismert műszaki paramé­terek nem műszaki jellegű jellemzőként való kezelésével vonták meg a szabadalmazhatóságot. Ez úgy történt, hogy a kétségtelenül műszaki jellegű keretet - a programot - ismert módon használt technika állásának tekintették, és a további vizsgálat során annak műszaki jelleget biztosító tulajdonságától eltekintettek. Beyer gondolatmenete azonban még tovább fűzhető. Azokban a nem ritkán előforduló esetekben, amikor a számítógépes találmánynál csupán arról van szó, hogy egy tisztán matematikai vagy más jellegű műszaki probléma megoldásához már ismert, vagy csak csekély mértékben átalakított programot használunk, még mindig nyitva áll­hat bizonyos mértékű szabadalmi oltalom. Ez pedig nem lenne más, mint az alkalmazási találmány (Verwendungs­patent), mintegy analógiát teremtve a termékszabadalom problematikájából ismert „második indikáció” intézmé­nyével. Ezt a megoldási formát már egyéb típusú, a szaba­dalmi oltalomból ismert okokból kizárt programokra is többször javasolták. Végső soron a Beyer által végigvezetett gondolatmenet nem eredményez jelentősen különböző joggyakorlatot at­tól a mai joggyakorlattól, amit az EPC, illetve más nyugat­európai szabadalmi hivatalok és bíróságok ma is alkalmaz­nak. Ez, ha nincs is széles körben elterjedve, de mégis megjelenik a fellebbezési fórumok döntéseiben. Látnivaló azonban, hogy az ilyen értelmű döntéseket a bíróságok nem egy kézenfekvő jogelvre hivatkozva, hanem mindig az esetenként vizsgált ügyek egyedi „paramétereire” - alapozzák, sokkal inkább „méltánylandó kivételeket”, mint általánosan elfogadott típuseseteket létrehozva. Ez­zel szemben a Beyer által javasolt indoklás szükségtelenné teszi a jogtechnikai kerülőutakat, és egyértelmű, elfogad­ható jogi alapot teremt a szoftveres találmányok szabadal­mi oltalomban történő részesítéséhez. Más kérdés, hogy az így „felszabadított” szoftverek szabadalmaztatásához szükséges eljárások (újdonság és találmányi szint vizsgá­lata) a gyakorlatban hogyan lenne megvalósítható. Ezek a kérdések minden bizonnyal komoly feladatot jelentenének a szabadalmi hivatalok számára. IRODALOMJEGYZÉK 1. K E. Wenzel: Problematik des Schutzes von Computer- Progammen GRUR 1991, 105. o. 2. H. Haberstumpf: Zur urheberrechtliche Beurteilung von Program­men für Datenverarbeitungsanlagen GRUR 1982, 142. o. 3. H. Haberstumpf: Grundsätzliches zum Urheberrechtschutz von Computerprogrammen nach dem Urteil des Bundesgerichtshofs vom 9. Mai 1985 GRUR 1982, 142. o. 4. G. D. Kolle: Patentability of Software-Related Inventions in Europe I1C Vol. 22 No. 5/1991 660. o. 5. W. Anders: Patentability of Programs for Data Processing Systems in Germany: Is the Case Law Undergoing a Change? 11C Vol. 22 No. 4/1991 475.0. 6. 1969. évi III. törvény a szerzői jogról, 9/169. XII. 29. MM számú rendelet a szerzői jogi törvény végrehajtásáról 7. M. Broy, M. Lehmann: Die Schutzfähigkeit von Computerprogram­men nach dem neuen europäischen und deutschen Urheberrecht - eine interdisciplinäre Stellungsname GRUR Int. 1992, 419. o. 8. H. W. Moritz: Die EG-Richtlinie vom 14. Mai 1991 überden Rechtss­chutz von Computerprogrammen im Lichte der Bestrebungen zur Harmonisierung des Urheberrechtes GRUR Int. 1991,697.0. 9. A. Wiebe: „User Interfaces” und Immaterialgüterrecht Der Schutz von Benutzungsoberflächen in den U.S.A. und in der Bundesrepublik Deutschland GRUR Int. 1990, 103. o. 10. E A. Koch: Rechtschutz für Benutzeroberflächen von Software GRUR 1991, 181.0. 11. G. Holländer: Ist der Lauf eines Computerprogrammes eine Ver­vielfältigung im Sinne von 16 UrhG trotz 20 UrhG? GRUR 1991,421.0. 12. E. Ulmer, G. Kolle: Der Urheberrechtschutz von Computerprogram­men GRUR Int. 1982, 490. o. 13. G. Kolle: Der Rechtschutz der Computersoftware in der Bundesre­publik Deutschland GRUR 1982,443. o. 14. Európai Szabadalmi Egyezmény német, angol és francia nyelven. Kiadja: Európai Szabadalmi Hivatal (6. kiadás) Willa Verlag, München 1991 15. W. Anders: Patentierbare Computerprogramme EinVersuch der Besinnung auf PatG § 1 und die Dispositionsprog­ramm-Entscheidung GRUR 1990, 498. o. 16. Guidelines for Examination in the European Patent Office Kiadja: Európai Szabadalmi Hivatal Willa Verlag, München 1989 17. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 115/85, 1988. szept. 5. „Számítógépes találmány/IBM” Forrás: GRUR Int. 1990, 463. o. 18. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 26/86, 1987. május 21. „Röntgenberendezés/KOCH & STERZEL” Forrás: GRUR Int. 1988, 585. o. 19. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 6/83, 1988. október 6. „Adatfeldolgozó hálózat/IBM” Forrás: GRUR Int. 1990, 468. o. 20. A Court of Appeal (Nagy-Britannia) döntése a Merryl Lynch cég szabadalmi bejelentése ügyében. 1989. április 21. Forrás: GRUR Int. 1991, 42. o. Az elsőfokú döntést lásd: A High Court of Justice, Patent Court döntése a Merryl Lynch cég szabadalmi bejelentése ügyében. 1987. április 7. Forrás: GRUR Int. 1989, 419. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom