Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

98. évfolyam, I. 1993. február

DR. VIDA SÁNDOR

Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban

A közönséges védjegybitorlás és a védj egy kalózkodás között jelentős minőségi különbség van. Ugyanakkor a védjegykalózkodás, mint jogellenes cselekmény törvényi meghatározása eddig egyetlen országban sem sikerült: a német jogszabályalkotó szerint védjegy kalózkodás alatt egymástól olyannyira eltérő különféle magatartások és tényállások értendők, hogy azoknak jogszabályban történő kimerítő meghatározása lehetetlen.1

A védjegykalózkodás elleni szervezett küzdelem az USA ugyanilyen nevű törvényével (Trademark Counterfeiting Act, 1984)1 2 vette kezdetét, majd az Európai Közösség annak alapvető rendelkezéseit átvéve kötelezte a tagállamokat ilyen tárgyú tiltó intézkedések, valamint szankciók bevezetésére.3 így került sor az NSZK-ban is az 1990. március 7-én kihirdetett, az ipari termékekkel való kalózkodást tiltó törvény (Produktpirateriegesetz) 4 kihirdetésére. A német törvény jóval szélesebb kört ölel fel mint az EK rendelete: magában foglalja a szabadalmakkal, használati mintákkal, védjegyekkel, ipari mintákkal, szerzői jogokkal stb. való kalózkodás tilalmát is. A jogszabályalkotás technikáját tekintve ez úgy történt, hogy az ipari termékekkel való kalózkodást tiltó törvény rendelkezett az említett tárgyú törvények novelláris módosításáról. Ilyenformán a kalózkodás elleni rendelkezések a védjegyjog, szabadalmi jog stb. szerves részévé váltak.

Minthogy a gyakorlatban (hasonlóképpen az USA- hoz) mégiscsak a védjegykalózkodással szembeni intézkedéseknek van a legnagyobb gyakorlati jelentősége, a következőkben csupán ezekkel foglalkozunk.

1 „einer erschöpfenden gesetzlichen Definition nicht zugänglicht”, v.ö. R. Cremer, Die Bekämpfung der Produktpiraterie in der Praxis. Mitteilungen der deutschen Patentwälte, 1992. 153. o.

2 v.ö. AIPPI Annuaire 1986/III. 90. o.

3 EK 3842/86 (1986. dec. 18.) rendelete utánzóit áruknak az EK vámszabad területére való behozatal elleni intézkedésekről. AB1 EG L 357 szám 1. o.

4 Produktpirateriegesetz. BGBl I, 422. o.

1. A vét^jegykalózkodás jogi természete

Nemcsak a jogszabályalkotó vallott eddig kudarcot a védjegykalózkodás fogalmának meghatározásánál (e tekintetben meglepő a hasonlóság a know-how jogszabályi meghatározása terén mutatkozó problémákhoz), de a jogtudomány sem jutott sokkal tovább. Ezért amint ez hasonló esetekben szokásos, a védjegykalózkodás, mint jogellenes cselekmény jogi természetének megvilágítására, elvont tényálláspéldákat szokásos felhozni. Az egyik szerző5 két tipikus példát említ, amikor is- nemcsak a védjegyet utánozzák, de magát az árut is,- csak a védjegyet utánozzák ugyan, az árut nem, de az utánzás tömeges méretű.

Az elvont tényállásoknál talán jobban megvilágítja a védjegykalózkodás sajátos jellegét a német gyakorlatból kölcsönzött néhány példa:

a) női ruházati cikkekkel foglalkozó kereskedő (több mint 100 miihó DM forgalom) ún. „hibrid” védjegyet kreált: ez egyrészt a jellegzetes irásmódú CARTIER szóvédjegy, másrészt a Hermes hintóábrás védjegynek kombinációjából állt;

b) az ún. földalatti ipar (Untergrundwirtschaft), amelynek a védjegykalózkodásnál egyébként is nagy szerepe van, a Longines órák utánzatait FERRARI védjeggyel ellátva hozta forgalomba;

c) cipőket CAMEL védjeggyel ellátva hoztak forgalomba;

d) divat-, valamint kozmetikai cikkeket HARLEY DAVIDSON autómárkával hoztak forgalomba,

e) a női ruházati cikkek megjelölése vonatkozásában az elmúlt néhány évben dzsungelhez hasonló állapotok alakultak ki: a női ruházati cikkeken vezető kozmetikumok és illatszerek védjegyei jelentek meg, sőt divatlapok címei (VOGUE, HAARPERS BAZAAR, ELLE), valamint napilapok címei (NEW YORK TIMES, FIGARO, LA STAMPA), továbbá fényképezőgépek védjegyei (NIKON, MINOLTA, OLYMPUS, PENTAX, RICOH) estek áldozatul a női ruházati cikkek rek-5 R. Knaak: Die nationalen und internationalen Arbeiten gegen die Marjenpiraterie. GRUR Int. 1988. 3. o.