Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Dr. Szarka Ernő: A Konferencia megnyitó előadása
A Konferencia megnyitó előadása 5 elvének a tagállamok védjegynormáinak közelítéséről és egységesítéséről, amely a védjegyjog legfontosabb anyagi-jogi normái harmonizálását írja elő. Tisztelt Hölgyim és Uraim! Piacgazdaságunk kiépítésének problémái, a privatizáció ellentmondásai, a védjegyek számának gyors és ugrásszerű növekedése bizonyos nemkívánatos kísérőjelenségeket is előidéztek. A szimpatikus arculat megteremtésére irányuló vállalkozói igény az európai országokban tömegesen használt, semmitmondó és elkoptatott megjelölések tömeges használatához és védjegyként való bejelentéséhez vezetett. Szintén nagy lendületet kapott a fejlett ipari országok jelzéseinek indokolatlan használata és védjegyként való bejelentése; ezek magyar áruk vonatkozásában megtévesztőek és erőltetetten hatnak. Rendkívüli mértékben megnőtt a védjegyekkel kapcsolatos vitás és peres ügyek száma. Az Országos Találmányi Hivatal Védjegy Tanácsa által elbírált státuszügyek (törlési ügyek, megszűnés megállapítási ügyek, nemleges megállapítás iránti ügyek) száma háromszorosára nőtt az elmúlt három évben. Gyakori a cégnévvel és családi névvel is egybeeső régi, közismert védjeggyel kapcsolatos, nehezen megoldható, a sajtóban jelentős visszahangot kapó, precedens nélküli perek és viták jelentkezése. A már említett „Pick”-ügyön kívül elég hivatkozni a „Láng” (vasgyári védjegy), „Herz” (szalámi védjegy), „Goldberger” (textilgyár) név- és védjegyhasználattal kapcsolatos perekre, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság már jogerős ítéletet hozott. A gazdaság élénkülésének egyik nemkívánatos kísérőjelensége a védjegybitorlások számának megnövekedése. A bitorlások gyakorisága gazdaságunk negatív megítélését, a külföldi beruházási kedv drasztikus csökkenését vonhatja maga után az erre érzékeny, fontos területeken (sportcikkek, konfekcióipar, kozmetikai ipar stb.). A bitorlások elleni fellépés kizárólag a vámszervek, kereskedelmi irányító, minőségellenőrző és rendőri szervek, valamint a károsultak együttes fellépésével valósítható meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A változás erőteljes folyamatai közepette is reális lehetőségeink értékelése optimizmust sugall. Az iparjogvédelem intézményrendszerének az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodásban vállalt fejlesztése, nemzetközi kapcsolataink fejlődése, az 1996-os Budapesti Világkiállítás megszervezése, valamint piacgazdaságunk kiépítésének új fejleményei további előrelépést fognak jelenteni. Ami a védjegyaktivitást illeti, a tendenciák alapján valószínűsíthető, hogy rövidesen átlépjük a 10 000-es nagyságrendet a nemzeti védjegybejelentések éves szintje vonatkozásában. Ami nemzetközi tevékenységünket illeti, a szükséges feltételek megvalósulása esetén az elkövetkezendő ötéves időszakban a Magyar Köztársaság csatlakozni fog a világ valamennyi jelentős ipari országát magában foglaló és a védjegyek nemzetközi lajstromozási rendszerét továbbfejlesztő Madridi Protokoll rendszeréhez. Nemzeti védjegyjogunk továbbfejlesztése is napirenden van: ennek fő irányait elsősorban a Közös Piac védjegyharmonizációs normái hivatottak meghatározni. A védjegyaktivitás növekedéséből származó problémákat a továbbiakban is számítógépesítés útján kívánjuk megoldani. A közeljövőben sor kerül a lajstromok, lajstromkivonatok, megadó határozatok és védjegyokiratok automatizált, számítógépes feldolgozására és kiadására. További jelentős esemény e téren, hogy jövő évtől kezdve a nemzeti védjegyek adatbázisa a nyilvános „on line” adatbázis mellett rendszeres optikai lemezes kiadásban is elérhető lesz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem csupán udvariasságból, hanem szakmai fontossága miatt is végül elengedhetetlenül néhány szót kell ejtenem a Magyar Védjegy Egyesületről, házigazdánkról. A Magyar Védjegy Egyesület (MVE) az aktuális igények és követelmények talaján jött létre. A90-es évek soha nem látott védjegyaktivitása elodázhatatlanná tette olyan szakmai szervezet létrehozását, amely a jogi szabályozás, oltalomképességi vizsgálatok, a védjegyek és más árujelzők felhasználásának valamennyi aspektusával foglalkozik, s amely kiegészíti az Országos Találmányi Hivatal, mint védjegyhatóság működését e téren. Az Egyesület 1991 legelején 39 résztvevővel alakult, s ma már több, mint 200 tagja és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van, amelynek fontos vonatkozása, hogy az MVE a Szellemi Tulajdon Világszervezetében a védjegyekkel kapcsolatos értekezleteken, az egyesült államokbeli és japán szakmai szervezetek után harmadikként, megfigyelői státuszt kapott. A Magyar Védjegy Egyesület tevékenységét olyan rangos szakmai események fémjelzik, mint- a Budapesti Védjegy napok (1991. november),- a IV. Magyar Védjegy szemle (1992. október) és- a jelenlegi konferencia. Az alkalmat megragadva ezúton kívánok köszönetét mondani és elismerésemet kifejezni a Magyar Védjegy Egyesületnek a „Közép- és Kelet-európai Védjegykonferencia ’93” megszervezéséért. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
