Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 5. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

40 Dr. Palágyi Tibadar 19. Moldova Az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó rendeletek 1993. július 26-án léptek hatályba. Az egykori Szovjetunióban benyújtott szabadalmi és védjegybejelentéseket, valamint az ott engedélyezett szabadalmakat és lajstromozott véd­jegyeket 1994. július 26-ig lehet újból bejegyeztetni. 20. Nagy-Britannia A) 1993. június 23-án a svájci Ciba-Geigy cég Voltáról Retard névvel a szervezetben lassan felszabaduló retard tablettákat hozott forgalomba nem-szteroid jellegű gyulla­dásgátló gyógyszerként. A Parke-Davis cég azonos ható­anyagot tartalmazó, lassan felszabaduló kapszulákat ho­zott forgalomba 1993 februárjában Dicromax Retard névvel; hirdetése egy nagy almát ábrázolt egy harapásnyi hiánnyal. A Ciba néhány évvel korábban a Voltarollal kapcsolatban már használta ezt az alma jelképet. A Parke- Davis hirdetése a következői szöveget tartalmazta: „A Dic­romax Retard jelentőben csökkenti az Ön gyógyszerkölt­ségeit.” A hirdetés egy további felirata így hangzott: „A Dicromax Retard mindent ad Önnek, amit Ön elvárna egy diclofenac retard készítménytől, egyetlen jelentős különb­séggel -és ez azár.” A hirdetés 25% költségmegtakarításra utalt a „vezetődiclofenac retard” készítménnyel szemben. A Ciba-Geigy a bírósághoz fordult, hogy tiltsa meg ezt a hirdetést. A keresetnek a bíróság helyt is adott, de felleb­bezés után a Parke-Davis javára döntött az alábbi indoko­lással:- nem bizonyították, hogy a hirdetés az orvosokat félre­vezette;- az a kijelentés, hogy a hirdetés helytelen volt annak állításában, hogy a két termék adagolása eltérő rend­szerrel történik, nem helytálló, mert a Parke-Davis a két termék között bioekvivalenciát bizonyított;- az az állítás, hogy a Parke-Davis nem volt jogosult kihasználni a Voltarolra való utalásból eredőelőnyöket, nem volt megalapozott, mert bizonyította a két tennék egyenértékűségét. Az esetből levonható legfontosabb tanulságnak az lát­szik, hogy az értékes védjegyeket mindig lajstromoztatni kell. Tényként állapítható meg, hogy a Ciba-Geigy jelen­tős vevőkört alapozott meg az alma jelkép használatával. Ha ezt a jelképet lajstromoztatta volna, használata a Par­ke-Davis által bitorlásnak minősült volna. B) A SmithKline Beecham cég és a Glaxo cég megegye­zett a Glaxo antiemetikus hatású odansetronra vonatkozó szabadalmával kapcsolatban. Az írásban rögzített megál­lapodás szerint a SmithKline Beechamnek szabadalmai vannak SHT3-antagonisták - így az odansetron - és a SmithKline Beecham által szabadalmaztatott granisetron antiemetikus felhasználására rákterápiához kapcsolva. A megegyezés azt követően történt, hogy az Európai Szaba­dalmi Hivatal szabadalmat adott a SmithKline Beecham számára az odansetronnak vagy sóinak hányinger elleni gyógyszerként való felhasználására. Bár az odansetront a Glaxo fejlesztette ki és szabadal­maztatta, a vegyületnek rákterápia által kiváltott hányin­ger kezelésére való felhasználására a SmithKline Bee­cham kapott szabadalmat. Abból a tényből, hogy a Glaxo a megegyezés alapján hajlandó licenciadíjat fizetni a SmithKline Beechamnek az utóbbi számára engedélyezett szabadalom alapján, a második gyógyászati indikáción alapuló szabadalmak jelentőségének növekedésére lehet következtetni. Ez a megegyezés bizonyítja, hogy a „fel­­használás” kereskedelmileg ugyanolyan jelentős talál­mány, mint egy új vegyület azonosítása. C) Az „onko-egér” után (lásd 1992. februári és 1993. júniusi tájékoztatónkat) 1993 márciusában egy másik transzgenikus állat kifejlesztését jelentette be a Cambridge Egyetem egyik kutatócsoportja. A kutatók azt állítják, hogy előállították a világon az elsőolyan sertést, amelynek „módosított emberi szíve” van. Ez az eredmény kulcsele­me annak a tervnek, amely állatokat kíván tenyészteni emberi szervek donoraiként. A disznókat úgy fejlesztették ki, hogy egy nagy fehér emséből eltávolítottak egy meg­termékenyített petesejtet, és azt emberi génekkel transz­formálták, majd a petesejtet egy másik emse méhébe ül­tették be. A kutatók szerint ezt az eljárást fel lehet használni az összes fő szerv, így szív, tüdő és vese pótlá­sára, bár kétséges, hogy ez máj esetén is érvényes-e. Ha az eljárás eredményesnek bizonyulna, jelentősen csökkenteni lehetne az emberi szervek iránti keresletet átültetési műtétekhez. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a számos erkölcsi kérdést, amelyet a módszer felvet. D) Egy nagy-britanniai bíróság f. év júniusában két olyan szabadalombitorlási ügyben döntött ideiglenes in­tézkedésről, amelyek kapcsán egy korábban már ismert és szabadalmaztatott vegyület aktív metabolitja szabadal­mazhatóságának kérdése merült fel. AMerrel Dow Pharmaceutical és a Marion Merre! 1 Dow cégek (a továbbiakban: felperesek) terfenadine kereske­delmi nevű, hisztaminhatást gátló termékére megadott szabadalom oltalmi ideje 1992 decemberében lejárt. Ezt megelőzően azonban kutatást folytattak a terfenadine ha­tásmechanizmusa terén, és felfedezték, hogy annak ható­anyaga a májban 99,5 %-os mértékben egy másik vegyü­­letté bomlik le és a terfenadine hatásáért a bomlástermék felelős. A felperesek egy második szabadalmat (a további­akban: vitatott szabadalom) kaptak egy hisztaminhatást gátlóként ismertetett, a szóban forgó metabolitot is magá­ban foglaló vegyületcsoportra, aminek révén lényegében a hisztaminhatást gátló terfenadine oltalmi idejét hosszab­bították meg a vitatott szabadalom oltalmi idejének 2000- ben bekövetkező lejártáig. Az eredeti terfenadine szabadalom oltalmi idejének le­járta után az alperes Norton és Penn Pharmaceuticals

Next

/
Oldalképek
Tartalom