Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 5. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 37 amely a szellemi tulajdon oltalmára is kiterjed, és tartal­milag alapvetően megegyezik azzal a kétoldalú kereske­delmi egyezménnyel, amelyet az Egyesült Államok a ko­rábbi Szovjetunióval kötött 1990 júniusában. „Ez az egyezmény fontos biztosítékokat szolgáltat az amerikai üzletemberek számára Azerbajdzsánban, és jó alapot ad az azerbajdzsáni piacgazdaság megvalósításá­hoz” - mondta Mickey Kantor, az Egyesült Államok ke­reskedelmi meghatalmazottja. Kantor azt is közölte, hogy a korábbi szovjet köztársaságok közül csupán Grúzia, Tádzsikisztán és Üzbegisztán nem írt még alá ilyen szer­ződést, bár az előbbi két állammal már előrehaladott tár­gyalások vannak folyamatban ezen a téren. 6. Belorusszia Belorusszia kormánya két nyilatkozatot helyezett letétbe a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél, amelyekben ki­nyilvánítja, hogy érvényesnek tekint négy olyan szerző­dést, amelyeket a korábbi Szovjetunió alkalmazott. Az első nyilatkozat a Párizsi Uniós Egyezményre, a Madridi Megállapodásra és a Szabadalmi Együttműködési Szerződésre, míg a második nyilatkozat az olimpiai jelkép oltalmára létrehozott Nairobi Szerződésre vonatkozik. 7. Brazília 1993. augusztusi tájékoztatónkban hírt adtunk az Egyesült Államok által az új brazil szabadalmi törvény tervezetével kapcsolatban támasztott kifogásokról. Ez év júliusában amerikai küldöttség látogatta meg Brazíliát annak érdeké­ben, hogy megvizsgálja a szellemi tulajdon oltalmának területén érvényesülő brazíliai gyakorlatot. A küldöttség kifogásolta, hogy Brazília nem vezeti be a kifejlesztési szakaszban levő gyógyszerek oltalmát biztosító „pipeline oltalmat”. Kifogásolták továbbá a törvénytervezet kény­szerengedélyre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a hazai gyárak számára lehetővé teszik, hogy gyártási engedélyt kapjanak olyan szabadalmazott gyógyszerekre, amelyek szabadalmasa nem kezd hozzá a gyógyszer gyártásához Brazíliában a szabadalom engedélyezésétől számított 3 éven belül. A brazil külkereskedelmi miniszter kijelentette: „Bra­zília sohasem ígérte meg az Egyesült Államoknak, hogy szabadalmi és védjegytörvényét az Egyesült Államok kor­mányának szája íze szerint fogja kialakítani.” Az új szaba­dalmi törvénytervezettel kapcsolatos meghallgatások a nagy nemzetközi cégek ellen nacionalista érzelmeket éb­resztettek. A hazai gyógyszergyártók szerint a gyógysze­rekre engedélyezett szabadalmi oltalom a hazai ipar elsor­vadását eredményezheti. 8. Bulgária 1993. júniusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a bolgár Parlament elfogadta az új szabadalmi törvényt. Ez 1993. június 1-jén lépett hatályba, és lehetővé teszi többek között vegyi- és élelmiszeripari, valamint gyógyászati ter­mékek oltalmát is. Az új törvény hatálybalépése előtt benyújtott szabadalmi bejelentésekből törölni kellett az ilyen termékekre vonatkozó igénypontokat, de az új tör­vény alapján a bejelentőknek a szabadalmi oltalom enge­délyezése előtt lehetőségük van ilyen tárgyú termékigény­pontok beiktatására. Ezért célszerű minél előbb kérni a függő bolgár bejelentések ilyen tárgyú kiegészítését, ne­hogy az engedélyező végzés kiadása folytán megszűnjék a termékigénypontok beiktatásának lehetősége. 9. Cseh Köztársaság A Cseh Szabadalmi Hivatal elnökének, Ladislav Jakinak a közlése szerint 1992-ben a szabadalmi bejelentések szá­ma csökkent az előző évi bejelentések számához képest. Ezzel szemben a védjegybejelentések száma robbanás­szerűen nőtt: 1991-ben 1000-nél kevesebb védjegybeje­lentést nyújtottak be Csehszlovákiában, és ez a szám 1992- ben 20 000 fölé nőtt; ebből 15 000 külföldi bejelentőtől származott. Jaki azt is bejelentette, hogy az Európai Közösséggel való társulási szerződés szerint 5 éven belül kötelesek csatlakozni az európai szabadalmi rendszerhez. A Cseh Köztársaság egyezményt kötött a Szlovák Köz­társasággal arról, hogy a Prágában engedélyezett szaba­dalmak érvényességére vonatkozó kutatási eredményeket közölni fogják a Szlovák Szabadalmi Hivatallal. 10. Dél-Korea A) A dél-koreai Szabadalmi Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy korlátozni kívánja a függő szabadalmi beje­lentések gyorsított vizsgálatának engedélyezését megala­pozó okokat, ezáltal megnehezítve az ilyen vizsgálat elő­nyeinek igénybevételét. A gyorsított vizsgálati rendszert 1981-ben vezették be, és az lehetővé tette, hogy az ilyen jelleg engedélyezésétől számított egy éven belül befejezzék a bejelentés elővizs­gálatát. Megfelelelő indok volt mostanáig, ha a találmány tárgya az ország védelmével függött össze, környezet­­szennyezés csökkentésére irányult, elősegítette az expor­tot, vagy ha a bejelentő és egy harmadik fél között bitor­lással kapcsolatos vita merült fel. A tervezett új rendelkezés szerint a jövőben csak az első és a negyedik ok fogja indokolni a gyorsított vizsgálatot. 1988-ban 14, 1991-ben 42 és 1992-ben 87 ilyen tárgyú kérelmet nyújtottak be a dél-koreai Szabadalmi Hivatal­nál. B) A koreai Nemzetgyűlés 1993 szeptemberében kez­dődő új ülésszaka meg fogja tárgyalni többek között a védjegytörvény módosítási tervezetét. A legfontosabb vál­tozásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Ajelenlegi törvény szerint egy lajstromozott védjegyet nem lehet megújítani, ha a tulajdonos nem bizonyítja a megújítási kérelem benyújtása előtt 3 éven belül, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom