Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 5. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam V. 1993. október DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Argentína 3. Ausztrália 4. Ausztria 5. Azerbajdzsán 6. Belorusszia 7. Brazília 8. Bulgária 9. Cseh Köztársaság 10. Dél-Korea 11. EFTA-országok 12. Európai Közösség 13. Európai Szabadalmi Hivatal 14. Fülöp-szigetek 1. Amerikai Egyesült Államok Az utóbbi másfél évben az amerikai bíróságok egyre el­­utasítóbb állásponttal közelítettek az ekvivalencia elv al­kalmazásához. Ezt az irányzatot először a Slimfold Mfg. Co. v. Kinkead Industries ügyben (1991) lehetett tapasz­talni. Döntésében a Szövetségi Fellebbezési Bíróság le­szögezte, hogy ekvivalensek alkalmazása révén nem lehet bitorlást elkövetni, és az alábbi megállapítást tette: „Az ekvivalencia elv alkalmazása csak akkor indokolt, amikor a változtatások annyira lényegtelenek, hogy a szabada­lommal kapcsolatos csalást eredményeznek.” A London v. Carson, Scott & Co. ügyben (1991) a bíróság azt a meglepő megállapítást tette, hogy az ekviva­lencia elv alkalmazása a kivétel, nem pedig a szabály. Legutóbb a Charles Greiner & Co. v. Mari-Med Mfg. ügyben (1992) a fenti irányzat folytatódott. A bíróság döntésében megállapította, hogy az ekvivalencia elv alkal­mazásakor egy bíróságnak kerülnie kell az ütközést azzal az alapelvvel, hogy a szabadalmi oltalom határait az igény­pontok határozzák meg. A korábbi gyakorlat ezzel szemben az volt, hogy a bíróságok szinte minden esetben megállapították, hogy az ekvivalensek alkalmazása bitorlást jelent. 15. Kína 16. Lettország 17. Litvánia 18. Macedónia 19. Moldova 20. Nagy-Britannia 21. Németország 22. Örményország 23. Szlovák Köztársaság 24. Szlovénia 25. Tajvan 26. Uruguay 27. Üzbegisztán 28. Kitüntetés 2. Argentína A) Az Argentin Szabadalmi Hivatalnál rendkívül nagy az elintézetlen szabadalmi bejelentések száma. Az ügyinté­zés meggyorsítása érdekében a Hivatal elnöke az alábbia­kat rendelte el:- A több mint három évvel korábban benyújtott szabadal­mi bejelentések esetén a bejelentőnek 1993. november 15-ig kérelmet kell benyújtania a szabadalmazási eljá­rás folytatására. Ilyen kérelem benyújtásának elmara­dását úgy tekintik, hogy a bejelentő nem óhajtja a bejelentést fenntartani. Ilyen módon kívánják elkerülni azt, hogy az elővizsgálók olyan bejelentések vizsgála­tával töltsék feleslegesen az idejüket, amelyek fenntar­tásában a bejelentő már nem érdekelt. Ezt a rendelke­zést alapvetően az idokolj a, hogy Argentínában jelenleg nem kell évi illetékeket leróni, és így a függő bejelen­tések mindaddig életben maradnak, amíg azokat el nem utasítják, pl. egy végzés megválaszolásának elmulasz­tása miatt.- Legfeljebb három végzés kiadása után a bejelentést engedélyezik vagy elutasítják. (Korábban néha négy vagy öt végzést is kiadtak.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom