Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Eszmecsere és műhelymunka az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi világában
28 dr. Bendzsel Miklós 3. KAPCSOLATTARTÁS A SZABADALMI INFORMÁCIÓ TERÉN AZ EPO ÉS EGYES TAGHIVATALOK KÖZÖTT A hivatali szabadalmi információs szolgáltatások korszerűsítése és „európai színvonalon” való kiegyenlítése érdekében az EPO Szabadalmi Információs Főigazgatósága - az arra számot tartó taghivatalokba - információs „kapcsolati felelősöket” delegált. Korszerűsítési javaslatok kidolgozása, átvilágítások, „forró drót” az EPO-val - ezek voltak 1990-93 között egy római, illetve ezek jelenleg is egy brüsszeli és egy lisszaboni EPO-kiküldött fő feladatai. Utóbbiak beszámolójából néhány érdekes részlet megemlítendő. BELGIUM A 10 millió lakosú ország jelenlegi szabadalmi aktivitása 1200 nemzeti úton tett bejelentéssel és évi 5-600 EPO-bejelentéssel jellemezhető. Az európai bejelentések 50%-a, évi mintegy 25 ezer jelöli meg Belgiumot. Központi dokumentumszolgáltatásuk mintegy 20 ország 10 millió szabadalmi leírásának numerikus gyűjteményével, klasszikus szolgáltatási struktúrával, továbbá 5 fős referenszszolgálattal rendelkezik, napi 6 órás nyitvatartás mellett. Döntően EP, US, DE CD-gyűjteményük 1400 darabos. Adatbázisaik:- minden EPO-bejelentés, amely belga megjelöléssel bír;- minden érvényes belga szabadalom;- 1973-tól flamand és francia nyelvű kivonatok. Xeroxszolgáltatásuk: 5 belga F/oldal, 15 belga F/faxoldal 1992-ben 160ezer oldal, 1993-ban becsült 200ezeroldal külsőigény. Online aktivitásuk: 5-6 óra/hó EPOQUE (?) „állandó” PFS igénybevétel (bejelentési rendszer mellett!) Lajstromnyilvántartásuk és PRS jogi státusz adatszolgáltatásuk manuális alapokon nyugszik, számítógépesítése folyamatban van. PORTUGÁLIA A lisszaboni megbízott munkája 1992-ben helyzetelemzéssel, valamint a technikai és kommunikációs tárgyú fejlesztési javaslatok kidolgozásával kezdődött. A meglévő nyilvántartási rendszereik (egy szabadalomcsalád- és egy lajstromnyilvántartás) részben a nemzeti archívumuknak a BACON-project és egy tervezett CD-kiadvány keretében való elektronikus leképezése, részben a már ismertetett EPO-programok támogatásai révén bővülnek (CD-ROM és EPOQUE munkaállomások, X.25, kutatási kiképzés Hágában). A fővároson kívül Portóban nyitottak tájékoztató központot, az országos szabadalmi információterjesztésben a CD-ROM térhódítása a meghatározó. Portugália gyorsuló gazdasági és iparjogvédelmi fejlődésének tényei (önkényes válogatásban): 1) Csatlakozás az EPC-hez: 1992. január 2) Csatlakozás a PCT-hez: 1992. november 3) Az iparjogvédelmi illetékek egy lépésben az EK szintjére emelkedtek 4) Portugália évek óta Európában az egyik legmagasabb GNP-arányt fordítja beruházásokra. Az iparjogvédelmi kultúra elterjesztésének szolgálatába állított programjaik: I. „Szenzibilizáció”- a portugál vállalatok iparjogvédelmi tudatosságának növelése;- együttműködési szerződések az iparági szakmai szervezetekkel II . Az eszköztár ismertetése- „spot public”-akciók (kombinált, multimédia akciók)- sajtókampányok III. Aktív továbbképzés- az információs szükségletek kérdőíve;- a vonzáskörbe került vállalatok szelektív információtetjesztési szolgáltatásokkal való „stabilizálása” (SDI);- az iparjogvédelmi információs képzés bővítése. IV. A HATÉKONYABB ISMERETTERJESZTÉS MÓDSZEREI A hatékonyabb információterjesztési és képzési formák keresése tárgyában R. Schramm, az ilmenaui egyetem tanára, valamint T. Lemon, az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatalának képviselője tartott ismertető előadást. Mindkét nemzeti gyakorlat magas fokon támaszkodik mind a kifinomult technikai eszközökre, mind pedig a felhasználói körök valamennyi potenciális együttműködő szervezetére - jelentős hivatali és kormányzati támogatások birtokában. Példaképpen hivatkozhatunk a német egyetemi-főiskolai iparjogvédelmi képzés hagyományaira, illetve az angol szabadalmi hivatal interaktív video-oktatóprogramjára. A szekció önálló attrakciója J. Arshem, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának információs szakértője által tartott másfél órás „work-shop” volt, amelyet az amerikai osztályozás gyakorlatának szenteltek - közreadott anyaga a Szabadalmi Tárban hozzáférhető. V. SZABADALMI INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK - AZ USA PÉLDÁJA A nemzeti szabadalmi információs hálózatok témakörében ugyancsak „kitekintés”-jelleggel az amerikai szabadalmi letéti könyvtár-hálózat (PTDL) fejlesztési programjával ismerkedtünk meg. Lényegében száz éves fejlődéssel mára 74 ilyen könyvtár működik az USA-ban, 48 államban (1977-ben még csak 22, a Mississippitől keletre). Ebből 37 college-, ill. egyetemi jelleggel bíró környezetben, 26 „városi” alapítású, 8 állami kezdeményezéssel, 3 pedig kifejezetten kutatásorientált, új településen fejti ki tevékenységét. A következőévek „minimál-programja”: legyen PTDL- intézmény mind az 50 államban, valamint az USA legnépesebb 50 városában. Az egyes könyvtárakban a helyben olvasás ingyenes, illetve legújabban jelképes éves díjba (50 US dollár) kerül; minimális felszereltségük a papírdokumentumok terén az utolsó 20 év US-dokumentációja. A 74 letéti könyvtár személyzete 1-14 fő között változik; a legnagyobb (Los Angeles) 400 vegyes hordozójú kérést teljesít naponta. A látogatók 40%-a feltaláló.
