Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 5. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Eszmecsere és műhelymunka az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi világában

26 dr. Bendzsel Miklós- az egyes tagországok infrastruktúrájának és tapasztalatainak jobb megismertetése. Az 1990-93 közötti időszak PATLIB-tematikai fejlődé­si íve a szokványos beszámolóktól, információ- és tapasz­talatcseréktől a (főként CD-tárgyú) bemutatókon keresztül a régiók bemutatkozásáig, a „terepmunka” részleteinek ismertetéséig húzódik. II. A FRANCIA SZABADALMI DOKUMENTÁCIÓS HÁLÓZAT A francia iparjogvédelem kétszáz éves történetében meg­különböztetett figyelem kíséri a hivatali szolgáltatásokat. Az INPI 1992. júliusi, legújabb statútuma- az innovációk védelmét;- a nemzeti és nemzetközi jognak az innovátorok és a vállalatok szükségleteihez való igazítását, illetve ezekre való alkalmazását, s- az információk központi gyűjtését és szétosztását helye­zi a középpontba. Az első témakör a klasszikus iparjogvédelmi hatósági engedélyezési és lajstromozási feladatokon kívül közpon­tosított cégnyilvántartási feladatokat is magában foglal. A jogalkotási feladatokat a joggyakorlat figyelemmel kísérése és alakítása, a gazdasági és kereskedelmi élet szükségleteinek elemzése egészíti ki. A jogi „monitoring” tevékenység mellett ide sorolódik a WIPO, az EPO és a GATT keretében végzett nemzeti képviseleti munka. Az információs feladatkör „veleje”: az INPI saját szol­gáltatásaival legyen a vállalatok fejlesztéspolitikájának ösztönzője - megadva minden mértékadó műszaki-ipar­­jogvédelmi információt a konkurencia helyzetéről. Ateljes iparjogvédelmi skála minden elemére kiterjedő központi információs gyűjtő és szétsugárzó feladatot kell ellátnia - központi gyűjtemények gondozása és regionális tevékeny­ség révén. Itt csak az utóbbira kitérve, a francia regionális szabadalmi informá­ciós munka modem kezdetei 1941-ig nyúlnak vissza. Tekintettel arra, hogy az iparjogvédelmi információkhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés megkönnyítésére a francia közigazgatás mindig nagy gondot fordított, 1961-re már 18 nyilvános, a francia nemzeti iparjogvédelmi dokumentumgyűjteményt szolgáltató archívum működött. A hatvanas évek felismerését - nevezetesen a hely és az iparjogvédelmi képzettségű személyzet hiányában romló hatékonyságú archívumok megújításának szükségességét - kormányzati támogatási program beindítása követte:- egy hivatali fennhatóságú új szervezeti egység létrehozása, s- egyéb szervezetek speciális misszióval való együttműködés. I . AZ INPI REGIONÁLIS KÖZPONTJAI Az INPI 10 saját központot nyitott 30 év alatt, 1963 óta; ezek székhe­lyei, illetve létszámuk (zárójelben az iparjogvédelmi képesítésű szakem­berek száma): Marseille 1963 8(2) Lyon 1968 II (3) Compiegne 1970 6+13 Strasbourg 1978 5(2) Bordeaux 1980 5(2) Nice 1981 5(2) Rennes 1978 5(2) Nancy 1985 3(2) Lille 1992 3(2) Grenoble 1992-93 1+2 Ezek az egységek a párizsi hivatali, központi dokumentációs informá­ciós divízió fennhatósága alatt működnek, anyagi-technikai fenntartásuk terheivel együtt. Az INPI személyzete 700 fős; a Dokumentációs, Publikációs és Regionális Divízió 118 főt számlál, ebből 54 fő dolgozik Párizsban, 51 a vidéki egységekben, 13 fő pedig a Compiegne-ben működő hivatali nyomdában. Egy központ létesítésének költségei jelentősek: Grenoble-ban idén a helyiség megvásárlása, a beszerzés, a dokumentációs gyűjtemény, a technikai eszközök (mikrofilm-olvasók, CD-munkaállomások), bútorzat együttesen 7 millió francia frankot (mintegy 100 millió Ft) emésztett fel. Az éves üzemeltetési költségek (bérek, dokumentáció, állóeszközterhek stb.) 1 millió francia frankra rúgnak. (Tájékoztatásul: az INPI globális költségvetése 1992-ben 592 m Fr, idén 635 m Fr volt.) E tények - eltérő konstrukció esetén is - indokolják azOTH esetében a Modernizációs Terv szerinti hazai regionális központok szerényebb létesítésének a PHARE-program indikativ nemzeti részéből való kezde­ményezését. 2. TÁRSULT DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTOK Azokban a régiókban, ahol az INPI nem rendelkezik saját szervezettel, a központi és helyi Ipari és Kereskedelmi Kamarákkal, a Minisztériumi Archívumok egyes szolgálataival és az Egyetemekkel közösen hoztak létre a fentiekhez hasonló funkciójú egységeket (8): Besanpon, Belfort, Caen, Clermont-Ferrand, Dijon, Montpellier, Nantes, Rouen, Toulouse. A szimpózium önálló beszámolókat szentelt a marseil­­le-i, a strasbourgi és a grenoble-i egység bemutatásának. 3. A RHÖNE-ALPES KÖRZET IPARJOGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK PÉLDÁJA A régió promóciós tevékenységét a kis- és középvállalatok innovációs támogatására - egyebek között - a 15 éve létesült PRESENCE RHONE-ALPES cég végzi. Mintát kaptunk az országos innovációs szervezetek helyi műkö­désének műhelyfogásaira, a szakértői támogatás változa­tos konstrukcióira, a helyi szükségletek változatos kielé­gítésére. Ebben az ország mintegy tizedét kitevő körzetben 40 ezer fizetőszolgáltatást vettek igénybe a lyoni doku­mentációs központban; ebből 25 ezer kapcsolódott vala­milyen konkrét iparjogvédelmi bejelentéshez. Figyelemre méltó az a francia gyakorlat, amely kérdő­íves, valamint az INPI vidéki irodáiban megtehető beje­lentésbenyújtást tesz lehetővé. Az igen hasznos tapasztalatokat nyújtó „francia hálóza­ti” napon megismerhettük egy világhírű cég, a SALO­MON sportszergyártó vállalat iparjogvédelmi stratégiáját és gyakorlatát (61 ezer szabadalomcsalád, 200 ezer doku­mentum belső osztályzott gyűjteménye, az aktív piaci versenytársak erőteljes ellenőrzése, 1000 EP, 300 US, 250 JP szabadalom fenntartása az alpesi és a golfsport területén stb.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom