Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta, és védjegyjog területéről
44 dr. Palágyi Tivadar vénytervezet publikálásához, hogy azt a Parlament egy tagja, nem pedig a kormány terjesztette be. Az új törvénytervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a védjegy-harmonizálásra vonatkozó egyezménytervezet rendelkezéseinek figyelembevételét, valamint a szolgáltatási védjegyek lajstromozását. Az érdekelt körök nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy fogadja el az új törvénytervezetet, aminek azonban kicsi a valószínűsége, mert egyéni törvényjavaslat elfogadása a kormány által szokatlan lépés lenne. A törvénytervezet publikálása azonban mindenképpen ösztönözni fogja a kormányt arra, hogy saját védjegytörvény-tervezetét elkészítse és benyújtsa a Parlamentben. A szolgáltatási védjegyekre a jelenlegi törvény nem biztosít ugyan oltalmat, azonban az ír Szabadalmi Hivatal újabban több ilyen tárgyú lajstromozási kérelmet is elfogadott. Ez a gyakorlat valószínűleg a fentebb említett új törvénytervezet publikálásának az eredménye; a tervezet ugyanis lehetővé teszi szolgáltatási védjegyek lajstromozását is. 11. Izrael Az izraeli Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy a jövőben első indikációs találmányok esetén elfogad svájci típusú igénypontokat az alábbi szövegezéssel: „Az X vegyület felhasználása gyógyszer előállítására lényegileg a leírásban ismertetett módon.” Második és további indikáció esetén az elfogadható igénypont szövege: „Az X vegyület felhasználása Y hatású gyógyszer előállítására lényegileg a leírásban ismertetett módon.” Korábban az izraeli Szabadalmi Hivatal csak az alábbi típusú igénypontra engedélyezett oltalmat ismert vegyület új gyógyászati felhasználása esetén: „X vegyület az Y betegség kezelésében való felhasználásra.” 12. Japán A) Korábbi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a japán Szabadalmi Hivatal tervezi az illetékek emelését. Az erre vonatkozó törvény 1993. július 1-jén hatályba lépett. Ennek megfelelően a bejelentési illeték 21 000 yenre és a vizsgálati illeték 87 000 yenre emelkedett. A vizsgálat kérelmezésekor a második és minden további igénypont után 2700 yen illetéket kell leróni. B) Az 1993 májusában megjelent japán statisztikák szerint 1992 első tíz hónapjában a japán Szabadalmi Hivatalnál 311 183 szabadalmi bejelentést, 80 071 használati minta bejelentést, 22 435 minta bejelentést és 282 821 védjegybejelentést nyújtottak be. C) A Tokiói Kerületi Bíróság 1992. október 23-án döntést hozott egy olyan bitorlási ügyben, ahol a svájci Sandoz cég három japán gyógyszergyártó céget perelt, mert nézete szerint azok bitorolták a ketotifén-fumarátnak asztma elleni felhasználására irányuló második indikációs szabadalmát. Az anyagot a Kyowa cég Zaditoma néven, az Ohara cég Ketotilon néven és a Tatsumi cég Saldimen néven hozta forgalomba. A bitorlás tárgyát képező szabadalom igénypontja a bejelentés időpontjában a következőképpen volt megszövegezve: „Kompozíció allergiás állapot megelőzésére vagy kezelésére, amely ketotifént vagy annak gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóját tartalmazza.” Ezt az igénypontot az elővizsgálati eljárás során úgy módosították, hogy benne az „allergiás állapot” kifejezést „allergiás asztma” kifejezésre változtatták. A bíróság helyt adott a felperes kérésének, és elrendelte, hogy az alperesek szüntessék meg a ketotifén-fumarátot tartalmazó, asztma elleni készítmény gyártását és eladását; elrendelte továbbá az ilyen termékek megsemmisítését is. A bíróság döntése szerint a perköltségeket az alpereseknek kell viselniük. Az alperesek a tokiói Legfelsőbb Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be az ítélet ellen. 13. Kanada A) Kanadában 1993. május 6-án a Parlament jóváhagyta az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó törvény S-17 jelű módosítását, amely június 9-én lépett hatályba. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a Szabadalmi Hivatalban elektronikus úton nyújtsanak be és tároljanak iratokat. A módosított törvény megkülönböztet „bejelentési időpontot” és „igénypont-időpontot”. Az előbbi mindig a bejelentés kanadai benyújtásának napja, míg az utóbbi korábbi is lehet, például uniós elsőbbség igénylése esetén. így Kanadában egy igénypontnak többszörös elsőbbsége is lehet. Emellett lehetőség van belső elsőbbség igénylésére is. A törvénymódosítás törvényes követelményként írja elő a nem-kézenfekvőséget. Mikroorganizmusok felhasználásán alapuló találmányok esetén megengedik a mikroorganizmusok letétbehelyezését. Az új törvény a kereskedelmi nevek részét képező védjegyekre is lehetővé teszi használati engedély adását, és megszünteti azt a korábbi követelményt, hogy a védjegy-licencia vevőket mint használókat be kellett jegyeztetni a lajstomba. B) 1993. május 1-jén Kanadában hatályba lépett az integrált áramkörök topográfiájának oltalmát bevezető