Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta, és védjegyjog területéről

44 dr. Palágyi Tivadar vénytervezet publikálásához, hogy azt a Parlament egy tagja, nem pedig a kormány terjesztette be. Az új törvénytervezet olyan rendelkezéseket tartal­maz, amelyek lehetővé teszik a védjegy-harmonizálásra vonatkozó egyezménytervezet rendelkezéseinek figye­lembevételét, valamint a szolgáltatási védjegyek lajstro­mozását. Az érdekelt körök nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy fogadja el az új törvénytervezetet, aminek azonban kicsi a valószínűsége, mert egyéni törvényjavaslat elfoga­dása a kormány által szokatlan lépés lenne. A törvényter­vezet publikálása azonban mindenképpen ösztönözni fog­ja a kormányt arra, hogy saját védjegytörvény-tervezetét elkészítse és benyújtsa a Parlamentben. A szolgáltatási védjegyekre a jelenlegi törvény nem biztosít ugyan oltalmat, azonban az ír Szabadalmi Hiva­tal újabban több ilyen tárgyú lajstromozási kérelmet is elfogadott. Ez a gyakorlat valószínűleg a fentebb emlí­tett új törvénytervezet publikálásának az eredménye; a tervezet ugyanis lehetővé teszi szolgáltatási védjegyek lajstromozását is. 11. Izrael Az izraeli Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy a jövőben első indikációs találmányok esetén elfogad svájci típusú igénypontokat az alábbi szövegezéssel: „Az X vegyület felhasználása gyógyszer előállítására lé­nyegileg a leírásban ismertetett módon.” Második és to­vábbi indikáció esetén az elfogadható igénypont szöve­ge: „Az X vegyület felhasználása Y hatású gyógyszer előállítására lényegileg a leírásban ismertetett módon.” Korábban az izraeli Szabadalmi Hivatal csak az aláb­bi típusú igénypontra engedélyezett oltalmat ismert ve­gyület új gyógyászati felhasználása esetén: „X vegyület az Y betegség kezelésében való felhasználásra.” 12. Japán A) Korábbi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a japán Szabadalmi Hivatal tervezi az illetékek emelését. Az erre vonatkozó törvény 1993. július 1-jén hatályba lépett. Ennek megfelelően a bejelentési illeték 21 000 yenre és a vizsgálati illeték 87 000 yenre emelkedett. A vizsgálat kérelmezésekor a második és minden további igénypont után 2700 yen illetéket kell leróni. B) Az 1993 májusában megjelent japán statisztikák szerint 1992 első tíz hónapjában a japán Szabadalmi Hi­vatalnál 311 183 szabadalmi bejelentést, 80 071 haszná­lati minta bejelentést, 22 435 minta bejelentést és 282 821 védjegybejelentést nyújtottak be. C) A Tokiói Kerületi Bíróság 1992. október 23-án döntést hozott egy olyan bitorlási ügyben, ahol a svájci Sandoz cég három japán gyógyszergyártó céget perelt, mert nézete szerint azok bitorolták a ketotifén-fumarát­­nak asztma elleni felhasználására irányuló második indi­kációs szabadalmát. Az anyagot a Kyowa cég Zaditoma néven, az Ohara cég Ketotilon néven és a Tatsumi cég Saldimen néven hozta forgalomba. A bitorlás tárgyát képező szabadalom igénypontja a bejelentés időpontjában a következőképpen volt meg­szövegezve: „Kompozíció allergiás állapot megelőzésére vagy ke­zelésére, amely ketotifént vagy annak gyógyászatilag el­fogadható savaddíciós sóját tartalmazza.” Ezt az igénypontot az elővizsgálati eljárás során úgy módosították, hogy benne az „allergiás állapot” kifeje­zést „allergiás asztma” kifejezésre változtatták. A bíróság helyt adott a felperes kérésének, és elren­delte, hogy az alperesek szüntessék meg a ketotifén-fu­­marátot tartalmazó, asztma elleni készítmény gyártását és eladását; elrendelte továbbá az ilyen termékek meg­semmisítését is. A bíróság döntése szerint a perköltségeket az alpere­seknek kell viselniük. Az alperesek a tokiói Legfelsőbb Bíróságnál fellebbe­zést nyújtottak be az ítélet ellen. 13. Kanada A) Kanadában 1993. május 6-án a Parlament jóvá­hagyta az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó törvény S-17 jelű módosítását, amely június 9-én lépett hatály­ba. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a Szabadal­mi Hivatalban elektronikus úton nyújtsanak be és tárol­janak iratokat. A módosított törvény megkülönböztet „bejelentési időpontot” és „igénypont-időpontot”. Az előbbi mindig a bejelentés kanadai benyújtásának napja, míg az utóbbi korábbi is lehet, például uniós elsőbbség igénylése ese­tén. így Kanadában egy igénypontnak többszörös el­sőbbsége is lehet. Emellett lehetőség van belső elsőbb­ség igénylésére is. A törvénymódosítás törvényes követelményként írja elő a nem-kézenfekvőséget. Mikroorganizmusok felhasználásán alapuló találmá­nyok esetén megengedik a mikroorganizmusok letétbe­helyezését. Az új törvény a kereskedelmi nevek részét képező védjegyekre is lehetővé teszi használati engedély adását, és megszünteti azt a korábbi követelményt, hogy a véd­jegy-licencia vevőket mint használókat be kellett jegyez­tetni a lajstomba. B) 1993. május 1-jén Kanadában hatályba lépett az integrált áramkörök topográfiájának oltalmát bevezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom