Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 1. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Bánki Donát, Csonkja János

Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam, I. 1993. február Csonka János Szeged, 1852. január 22. — Budapest, 1939. október 27. A magyar autógyártás úttörője Tsonka Vince „gépépítő” kovácsmester és Dobó Ilona hetedik, leg­kisebb gyermekeként született. Édesapja műhelyének sokoldalú és ösztönző légköre már kisiskolás korá­ban meghatározó volt: a mezőgazdasági gépek, vá­rosi kommunális berendezések mellett finommechani­kai technológiát igénylő orvosi műszerek is készültek a jóhírü szegedi kisüzemben. Csonka János Versecen végezte el az elemi iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát, német és latin tanulmányaival egyetemben „I. rendű eredménnyel”. Szakmai képesítését a „családi műhelyben” végzett, 19 éves koráig folytatott munkával alapozta meg. Innen az Alföld-Fiumei-Vasút szegedi főműhelyébe szegődött, majd 1873-ban Budapesten a Magyar Államvasutak fűtőházában vállalt munkát. A jól megalapozott szakmai ismeretek és né­met, francia nyelvtudás birtokában 1874-ben a maga erejére támaszkodva külföldi tanulmányútra indult. Munka és termelés, európai látókörű szellemi gyara­podás — e célkitűzések jegyében először az Oster­­reichisshe Staatseisenbahn Gesellschaft kötelékében dolgozott, megmártózva a császárváros pezsgő szel­lemi életében, a múzeumok, könyvtárak és kiállítá­sok kínálta élmények sodrában. Műveltsége, termé­szettudományos és technikai ismeretei és az új iránti fogékonysága tovább hajtotta Ausztriából Svájc (az Escher Wyss et Cie. gépészeti és vasúti járműgyártási cég munkavállalója), Franciaország és Anglia főváro­sai és ipari körei felé. Párizsban 1875-6 között — egy rövidebb londoni, birminghami és manchesteri körutat leszámítva — közel két évet töltött a Jorneaux-Leblond varrógép­gyárban — az iparág itthoni meghonosításának ha­tározott tervét csiszolgatva. A belső égésű motorok növekvő jelentőségére ezek­ben az években figyelt fel a világ. A mai robbanómo­tor őse, a francia Etienne Lenoir által feltalált gáz­motor 1860-ban jelent meg. A német Otto az 1867. és az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be a gőzgépektől eltérő, „négyütemű”, gáz- és benzinmo­toros rendszerét. Gottlieb Daimler konstrukciós újí­tásai, fordulatszám-növelő fejlesztései és Rudolf Die­sel nyersolaj üzemanyagú, nagyfokú sűrítéssel dol­gozó berendezései a hagyományos erőgépi funkciókat a járműgyártás, az „ automobilizmus” irányában gaz­dagították és fejlesztették tovább. Csonka János 1876 őszén, még Párizsban kéz­hez véve a Műegyetem rektorának (a Pilch Ágos­ton vezette „gépiparműtani” tanszékhez tartozó) tanműhely-vezetői pályázati kiírását, azonnal haza­tért Budapestre, s benyújtotta pályázatát. A műhely vezetésével őt — 32 pályázó közül a legfiatalabb, de idegen nyelveket beszélő, világlátott, nagy gyakorlattal rendelkező, alig 25 éves fiatal szakembert — bízták meg: 1877. február 11-én kezdte meg működését; (napnyi pontossággal 16 év múlva nyújtja be Bánki Donáttal közösen a karburátor eredeti eszméjét is tartalmazó szabadalmi bejelentését.) A tanműhely kezdetleges felszerelésének és hiá­nyos személyzetének gondjait — ma is példaszerű vállalkozó szellemmel — azzal az elfogadott ajánla­tával oldja föl, hogy saját költségére alkalmaz szak­munkásokat, ha a maga céljaira — főként találmá­nyok kivitelezésére — is felhasználhatja a géppark és a munkások kapacitásait. A szakgyakorlatok hallga­tóit valóságos termelési és fejlesztési feladatokkal ter­helve, valódi alkotótárssá nevelve, új dimenziót adott a mérnökképzésnek is. A műegyetemi géppark Ott-Langen-féle gáz­motorjának és Swidovski-féle petróleummotorjának teljesítmény- és megbízhatósági jellemzőit javítandó, 1877-78 közötti csoportos alkotómunkával 1879-ben megépítette az első magyar gázmotort, majd 1882- ben az eredeti elgondolású vegyesüzemű gáz- és petroleummotort. (Erre vonatkozott első saját sza­badalmi kérelme 1884 novemberében.) A Bánkival közösen szabadalmazott első magyar benzinmotor (1893) kiváló hatásfokkal és kedvező tüzelőanyagfo­gyasztással rendelkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom