Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - Tanulmányok - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: A szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei
30 Szitáné dr. Kazai Ágnes ségek lehetnek a technológiai területek, a regisztráló hivatalok és a származási országok szerint. A publikált vizsgálatok szerint még azonos technológiai területről származó szabadalmak értékei is jelentős eltérést mutatnak, és ez az értékkülönbség fokozottan jelenik meg a más területekről származó találmányok esetében, ezért az összehasonlításnál kellő óvatossággal kell eljárni. A különböző szakterületekről származó szabadalmak összevetését megkönnyítheti azok kategorizálása. A szabadalmak egy szektorba sorolásához D. Archibugi az alábbi négy kritériumot említi: — a találmány technikai jellemzői, — a termék, amelyben a szellemi alkotás testet ölt, — a szabadalom tulajdonjogával rendelkező cég fő gazdasági profilja, — a találmányt hasznosító cég(ek) gazdasági tevékenységi köre. A szabadalmak egy része ugyanabba a szektorba tartozik mind a négy kritérium alapján, mások pedig különböző osztályokba sorolhatók. 5. A szabadalmi adatok összehasonlítása más mutatószámokkal A szabadalom-statisztikai elemzések alapvető területe a szabadalmaztatás adatainak más mutatókkal történő összevetése. Kézenfekvő, hogy a vizsgálatok zöme a kutatásfejlesztési ráfordítások és a szabadalmaztatás közti kapcsolat kimutatására irányul. Több kutatás azt igazolta, hogy e két mutatószám között erős, pozitív korreláció lelhető fel, bár ez a kapcsolat - elsősorban a cégek szintjén - nem mindig mutatható ki. Az eltérés - többek között - azzal is magyarázható, hogy a különböző üzletágakban érdekelt vállalatok olyan területeken is folytatnak kutató- fejlesztő tevékenységet, ahol a szabadalmaztatási törekvések kevésbé erősek. A szabadalmak felhasználását az innováció és a vállalati nagyság közötti kapcsolat kimutatására több felmérés célozta, de az összefüggések vizsgálatakor kapott eredmények nem vezettek egységes álláspontra. Egyes szakemberek véleménye szerint a kisméretű cégek szabadalmaztatási hajlandósága meghaladja a nagyokét, más kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy az oltalmazásra való törekvés nem változik lényegesen a vállalati méret függvényében. A szabadalmakat - a fentiekben említetteken kívül - számos vizsgálatban használták fel arra, hogy rajtuk keresztül tanulmányozzák a cégek technológiai aktivitását, amely a jelentős cégek esetébén igen sokrétű. A vállalatok szabadalomállományának vizsgálata alapján nyert eredmények arra utalnak, hogy a cégek többségének technológiai aktivitása szélesebb, mint termékskálája. A technológiai rendszereket erős keresztfüggés jellemzi, ami azt jelenti, hogy az innovációknak csak kis hányadát használják fel az alkotó cégen belül, a jelentős innovációk többsége a létrehozó vállalatokon és azok szektorán kívül hat. E felismerés csak az utóbbi években vezette a szakembereket arra, hogy a kérdést behatóbban tanulmányozzák. A technológiai keresztfüggések vizsgálata révén megállapítható, hogy az egyes szektorokban létrehozott innovációkat mely szektorokban hasznosítják; ezáltal pedig azonosíthatók az erősebb kölcsönhatással rendelkező iparágak. 6. A szabadalmi adatok felhasználása nemzetközi összehasonlításra A szabadalmi statisztika egyik legizgalmasabb felhasználási területe a nemzetközi összehasonlítás, melynek nehézségét az okozza, hogy a szabadalmi aktivitás sokban függ az egyes országokban alkalmazott jogi szabályozástól. Nem volt könnyű az összehasonlítás a korábbiakban a tervgazdaságon alapuló országok és a piacgazdaságok között, az előbbiekben ugyanis némileg más tényezők befolyásolták a szabadalmaztatást. A piacgazdaságokban - a nemzetközi harmonizációs törekvések ellenére - jelentős különbségek lelhetők fel a jogszabályi előírásokban, amelyeket szem előtt kell tartani a statisztikai adatok elemzésekor, összehasonlításakor. A nemzeti sajátosságok figyelembevétele mellett azért érdemi következtetések vonhatók le az adatok földrajzi megoszlásából. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) részéről évente közölt statisztikák jól mutatják a szabadalmaztatási tendenciákat. Az 1. táblázat a világon tett szabadalmi bejelentések földrajzi területek szerinti megoszlását szemlélteti. A WIPO által publikált adatok alapján összeállított OECD/STIID statisztika szerint 1988-ban közel 1,5 millió szabadalmi bejelentést tettek a világ országaiban, amelyek 50%-a az adott országok hazai bejelentőitől származott, 50%-a pedig külföldi eredetű. Az összes bejelentés 78%-át az OECD országokban nyújtották be és a kelet-európai régió csak 16%-kal részesedik. Még szembetűnőbb a különbség, ha pusztán a különböző országokban tett külföldi eredetű bejelentéseket vizsgáljuk, hiszen a lajstromozási kérelmek közel 90%-át az OECD-országokban nyújtották be, Kelet-Európábán ezzel szemben csak 2 százalékot. Érdekes - és a hazai szabadalmaztatás szempontjából is tanulságos - képet mutat a szabadalmaztatási adatok alakulásának hosszabb távú vizsgálata. A 2. táblázatban szereplő adatok szerint 1979 és 1988
