Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - A találmány megszületésétől az oltalomig. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Konferenciája - Faber Miklós: Jogorvoslat a szabadalomengedélyezési eljárásban
26 Faber Miklós IV. példánál Az anterioritásban szereplő megoldás még szélső esetben sem szolgálhatja a bejelentés szerintit, mivel a mi esetünkben másfajta teherátadódás és az máshol valósul meg (és éppen ez volt a találmányi gondolat), aminek következtében az egyik esetben teherhordásra kényszerül az, ami a másik esetben éppen tehermentesül. E) A Fővárosi Bíróság végzései és indokolásuk: I. példánál: helybenhagyó ad a) a nem létező alkatrész léte nem alapozza meg az újdonságot, mert szerepe hasonlít ahhoz, amit egy másik alkatrész betölt az anterioritásnál; ad b) az igénypont ugyan a következményt tartalmazza nem a célt, de az intézkedés mégiscsak célkitűzés, hiszen az a célja, hogy a következmény előálljon. II. példánál: helybenhagyó ad a) az anterioritáshoz hasonló feladatot hasonló megfontolásokkal old meg a bejelentés, és ezért használ hasonló összetételű kompozíciót (nem azonosat, de hasonlót); ad b) nem volt szükség feltalálói tevékenységre. III. példánál: nem kellett végzést hoznia. IV. példánál Az OTH új eljárásra utasítva a 64. § (2) bek. értelmében. A Hivatalnak az elutasítást indokoló okfejtése nem megalapozott. Az anterioritás és a bejelentés tárgya bár céljában hasonló, de szerkezeti jellemzők tekintetében két egymástól eltérő megoldást jelent. F) A Legfelsőbb Bíróság végzései és indokolásuk A négy esetből a két utóbbi nem jutott el a Legfelsőbb Bírósághoz, a két előbbiben azonban - ahol a Fővárosi Bíróság helybenhagyó végzést hozott - mindkettőt hatályon kívül helyezte, és az OTH-t új eljárásra utasította. Mindkettőben szakértőt rendelt ki, és annak véleménye alapján hozott döntést. A szakértő mindkét esetben az IMSZI volt. I. I. példánál A korábbi döntések kulcskérdését jelentő csomóponti idom szerkezetileg elkülönül az anterioritásban előforduló megoldástól, amellett új szerelési módot tesz lehetővé. Ismert elemek új kombinatív megoldását alkalmazza, tökéletesebb, és a biztonságot is növelő eredményt hoz. Mindez új, alkotói felismerés eredménye, és így kielégíti az újdonság követelményét. II. példánál A kitűzött cél alapvetően különbözik az anterioritásétól, de más az alkalmazás területe és módja is, sőt a használt kompozíció összetétele is. Az egyik megoldás a másikat nem helyettesítheti, ezért az anterioritás nem újdonságrontó. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgált esetek száma olyan kevés, hogy abszolút megbízható következtetéseket levonni alig lehet. Amit sikerült összegyűjteni, az legföljebb reprezentatív mintavételnek tekinthető, amelyből megpróbáltam néhány tanulságot leszűrni. 1. képviselői tapasztalat Az OTH saját hatáskörében aránylag ritkán bírálja felül az elutasító határozatot. 2. képviselői tapasztalat A bíróságok ritkán élnek a határozat megváltoztatásának lehetőségével. Sokkal gyakrabban a hatályon kívül helyezéssel. 3. képviselői tapasztalat Nem csupán a 64. § (2) bekezdésben tételesen fölsorolt esetekben, hanem egyéb megfontolások alapján is. A mögöttes indok jó és üdvözölhető, mivel nem történik döntés olyan dologban - elsősorban az oltalmi kör tekintetében -, amiben az OTH még nem foglalt volna állást. 4. képviselői tapasztalat A hatályon kívül helyezés joggyakorlatát nagyon jól ki lehet aknázni az ügyfél érdekében. Gyakorlott ügyvivők kifinomult módszerekkel tudnak az oltami körön olyan „pontosításokat” végrehajtani, amelyek elbírálásába a bíróság már nem bocsátkozik bele, hanem visszautalja az ügyet a Hivatalhoz. 5. képviselői tapasztalat A Hivatal az ordító formai elégtelenségek, a gyakorlatilag elbírálhatatlanság esetén sem él azzal, hogy az amatőr bejelentőt képviselő megbízására utasítja. Az utóbbi 20 évben ilyen határozattal nem találkoztam. Helytelenítem, hiszen a Hivatal a saját dolgát nehezíti meg. A Hivatalnak ahhoz is joga volna, hogy a képviselőt társképviselő bevonására utasítsa. Mert nem csak amatőr leírás és igénypont van, de van dilettáns is... 6. képviselői tapasztalat A Hivatal elrendeli a közzétételt még formailag helytelen igénypontok esetén is. Érdekes módon jobbára nem a halasztott vizsgálatú bejelentéseknél találkoztam ilyenekkel, hanem a teljes vizsgálatúaknál. Valószínűleg az elbíráló abból indul ki, hogy az ügyet később majd úgyis kézbe kell vennie, és így lehet egy kissé nagyvonalú.
