Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 4. szám - A találmány megszületésétől az oltalomig. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Konferenciája - Faber Miklós: Jogorvoslat a szabadalomengedélyezési eljárásban

Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam IV. 1993. augusztus FABER MIKLÓS* Jogorvoslat a szabadalomengedélyezési eljárásban (Képviselői tapasztalatok) BEVEZETÉS Az 1969. évi II. törvény (Szt.) 57. §-a értelmében „az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalom megadá­sa... kérdésében hozott határozatát a bíróság - kérelemre - megváltoztathatja". Az 58. § (1) bek. szerint ez az „el­járás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos ille­tékessége alá tartozik”. Az 58. § (2) bek. pedig úgy in­tézkedik, hogy „a Fővárosi Bíróság végzése elleni fel­lebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik”. Az Szt. 64. § (1) bek. kimondja, hogy „ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése az OTH határozatának helyébe lép”. A másik lehetséges eset a 64. § (2) bekezdésben van rögzítve. Eszerint „a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az OTH-t új eljárásra utasítja”. Ennek a lehetősége akkor áll fenn, ha a határozat meghozatalában személyi kizáró ok áll fenn, ha eljárási szabálysértés történt, és ha alaki elutasítás esetén a hiánypótlás a jogorvoslati sza­kaszban történt. KÉPVISELŐI TAPASZTALATOK A) Az engedélyezési eljárásban előforduló jogorvoslati esetek gyakorisága A válasz tömören: igen csekély. Ennek a számszerű csekélységnek azonban nagyon sok háttérindoka van: a) A képviselő eleve megszűri az ügyeket, és az eleve reményteleneket etikai okokból nem vállalja el. A feltaláló számára mi az oltalomképességgel amo­lyan „nulladik típusú találkozást” jelentünk. Ha ő nem tud bennünket meggyőzni, akkor mi sem fog­juk tudni meggyőzni a jogosztó hatóságot. Az ilyen ügyekből azért nem lesz jogorvoslat, mert be­jelentés sem jött létre. * szabadalmi ügyvivő, ADVOPATENT Szabadalmi Iroda b) Létrejött a bejelentés, az elutasítás azonban alaki okokból történt. A kérelem előterjesztésekor a ké­relmező kiküszöbölte az alaki fogyatékosságot, a Hivatal pedig visszavonta az elutasító határozatot, és folytatta az engedélyezési eljárást. Ez amolyan virtuális jogorvoslati eljárás, amikor az ügy gya­korlatilag el sem jut a bírósághoz. c) Hasonló, de nagyon ritka az az eset, amikor az el­utasítás érdemi okból történt ugyan, de olyan meg­győző érveket sikerült előadni a kérelemben, hogy a Hivatal nem továbbítja az aktát a bírósághoz, ha­nem a saját hatáskörében új határozatot hoz. Ez is csupán virtuális jogorvoslati eljárás. d) Csekély azért is a jogorvoslati esetek száma, mert nem érdemes belevágni anyagi megfontolások mi­att sem. Egy magánbejelentőnek hatszor (!) annyi­ba kerül az újabban díjnak nevezett illeték, mint az új bejelentésé. És akkor még nem beszéltünk az esetleges szakértő költségéről, akit a Bíróság ki­rendelhet. (A legutóbbi esetben a Legfelsőbb Bíró­ság 30 eFt-ot helyeztetett letétbe az ügyfelemmel.) Ha viszont új bejelentés készül, akkor - igaz, hogy elvész a régi bejelentési nap, de - tetszés szerint elrugaszkodhat a bejelentő az eredeti műszaki tar­talomtól. De ha ezt nem is teszi, akkor is esélye van rá, hogy más előadóhoz kerül az ügye a Hiva­talnál és simán eljut a megadásig. e) Drasztikusan csökkenti a jogorvoslati esetek szá­mát a használati mintaoltalom lehetősége. Hiszen az elutasító határozat kézhezvétele még nyitva tart­ja három hónapon át a minta számontartásának igénybevételét, és végül is a bejelentő oltalomhoz juthat. f) Ellene dolgozik a jogorvoslatok számának a Hiva­tal természetes önfenntartási reflexiója. Ennek is van legalább három oka:- amúgy is kevés a bejelentés, ne riasszuk el a polgárokat, mert végső soron magunkat tesszük munkanélkülivé;- a fenntartási díj egy része a Hivatalé marad, márpedig az elutasított ügyből nem lesz fenn­

Next

/
Oldalképek
Tartalom