Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 3. szám - Dr. Kende Béla: Sui Generis oltalmi formával nem védett szellemi alkotások problémaköre

Sui generis oltalmi formával nem védett szellemi alkotások problémaköre 25 nye, ismert előttünk az újdonságrontó anterioritások problémaköre. Külön tárgyalandó a feltalálói tevé­kenység vagy feltalálói színvonal kérdése, a szakem­ber köteles tudásanyaga, a szakmában jártas mester­ember tudásanyaga stb.) Azt is meg kell határoznunk, hogy mikor jön létre az alkotás. A szerzői jog a mű megalkotásával keletkezik. Ez közhelynek tűnik ugyan, de adott körülmények között nem könnyű bizonyítani, hogy mikor jött létre valamely mű, tehát kinek van elsőbbsége, és itt az elsőbbség szót idézőjelbe téve használom. Erre vonatkozó gyakorlati megoldások azonban ismertek a szakmában jártas kollégáink előtt. Számtalan praktikus megoldás létezik, amellyel a mü létrejöttének időpontját bizonyíthatjuk, vagy magát az alkotáshoz fűződő jogot is. Ilyen pl.: formális szabadalmi bejelentést tesznek és visszavonják, hogy ezzel az elsőbbséget és az általa felölelt kört bizonyítani lehessen, ismert a közjegyzői letétbetétei. Legjobb tudomásom szerint a Szerzői Jogvédő Hivatal sem utasít vissza olyan, általa kezelt ügyben tett bejelentést, amelyhez csatolva van az alkotás leírása. Ezzel bizonyítani lehet, hogy ki az alkotó, mit alkotott, valamint az alkotás létrejöttének időpontját. 1949 előtt lehetőség volt szerzői jogi alkotásnak minősülő alkotások nyilvántartásba vételére, de ez a lehetőség megszűnt. Jó ismerni, hogy sok államban a szerzői jogi alkotás regisztráltatható vagy regisztrá­landó. Az USA-ban pl. lajstromoztatni kell a művet az esetben, ha abból származóan igényt kíván va­laki érvényesíteni. Ilyen lajstromozási lehetőség van az egész amerikai kontinens valamennyi államában, van ilyen lajstromozási lehetőség Ausztriában, Spa­nyolországban stb. Amennyiben ennek konkrét isme­rete válik szükségessé, célszerű a Szerzői Jogvédő Hi­vatallal konzultálni. Klasszikus esetben a szerzői jogi oltalomhoz fűződő igény a mü publikálásával kerül deklarálásra. Témakörünkben azonban éppen a publikálás az elkerülendő, ezért a jogokat a már említett praktikus eljárások igénybevételével vagy ennek hiányában az alkotásra kötött szerződésben kell meghatározni és a szerződés feltételeinek megfelelően érvényesíteni. A know-how felhasználási szerződések gyakorlata ismert. VI. Nem érdektelen annak rövid ismertetése, hogy szerzői műnek tekintendők az építészeti alkotások, a műszaki létesítmények tervei, az iparművészeti alko­tások és azok tervei, a rajz stb. A teljes felsorolást természetesen mellőztem, és csak korlátozva emel­tem ki a műszaki-szellemi alkotások körében számot­tevő alkotásokat. A példálózó felsorolásból is kitű­nik, hogy a jogi szabályozás mindenütt arra irányul, hogy tágítsa a szerzői joggal védett alkotások hagyo­mányos körét. Külön jelentőséggel bír a számítógépi programok szerzői jogi oltalmának elismerése. Az alkotásnak minősülő szoftver szerzőjét sze­mélyhez fűződő jogok és vagyoni jogok egyaránt meg­illetik. Erről a témakörről bővebbet találhatunk a szoftver szerzői jogvédelméről publikált művekben. VII. Sok kisegítő lehetőség áll a know-how-n és szoftveren kívül, továbbá a műszaki tervekhez fűződő szerzői jogi oltalmon kívül a műszaki-szellemi alkotás jogvédelmére. Itt ezeket a lehetőségeket csupán érintem és csak ahhoz a témakörhöz fűznék némi magyarázatot, ahol ezt szükségesnek ítélem. VIII. Az eredetmegjelölés oltalma és a származási jelzés is adott körülmények között kisegítő oltalomként használható. A származási jelzés tágabb kategória, csak olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal. Egy-két igen kiváló terméknél ez alkalmazásra kerülhet, ha más oltalmi lehetőség nem állna rendelkezésre. Ez nem azt jelenti, hogy a származási jelzés csak ekkor bír jelentőséggel, hanem azt, hogy kisegítő oltalomként alkalmazható. Sörgyártás területéről tudnék erre vonatkozóan példát felhozni és az ezzel kapcsolatos jogvitákra utalni. Pusztán ismertetés és ismétlés, hogy az eredet­megjelölés szükebb kört fog át, mint a származási jel­zés. Az eredetmegjelölés mindig meghatározott táj­egységre, helységre utal, másrészt az onnan származó sajátos minőségre is, amely sajátosság az emberi té­nyezőket is felöleli, nevezetesen az adott terület ha­gyományos termelési módszereit, sajátos szakismere­teit stb. Tehát eredetmegjelölés oltalma is használ­ható. Tisztában vagyok azzal, hogy itt ellentmondásba kerültem, nevezetesen a sui generis oltalmi formával nem rendelkező alkotások problémakörével foglalko­zom, és kisegítő eszközként mégis másik sui generis oltalmi forma igénybevételének lehetőségét latolga­tom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom