Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 2. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi és védjegyjog területéről 19 b. Bevezetik a belső elsőbbség jogintézményét, vagyis egy ír bejelentés elsőbbségét 12 hónapon belül benyújtott új ír bejelentésben lehet igényelni. c. Az ír Szabadalmi Hivatal a bejelentő kérésére fog újdonságvizsgálatot végezni. Az újdonság bizonyítására továbbra is felhasználhatók lesznek kutatási jelentések vagy azonos bejelentésen alapuló bizonyos megadott külföldi szabadalmak. d. Az oltalmi időt 16 évről 20 évre növelik. e. Az új törvény legérdekesebb rendelkezése, hogy bevezeti a rövidített — 10 év — oltalmi idejű szabadalmat, amelyet vizsgálat nélkül fognak engedélyezni. Bitorlási eljárást nem lehet az ilyen szabadalom alapján kezdeményezni mindaddig, amíg hivatalosan nem kérelmezték a bejelentés vizsgálatát. A vélt bitorló számára meg kell küldeni a kutatási jelentés másolatát. Ilyen célra megfelel egy párhuzamos külföldi szabadalom kapcsán kiadott irat is, amelyből kitűnik a bejelentés tárgyának újdonsága. f. Az új törvény hatálybalépésének időpontjában érvényben lévő szabadalmak oltalmi ideje 16-ról 20 évre növelhető, ha a további 4 évre befizetik a fenntartási illetéket. g. Az új törvény előírásai az összes függő szabadalmi bejelentésre érvényesek, kivéve azokat, amelyek szabadalmazása ellen a hivatal kifogást emel. 7. Nagy-Britannia Az Angol Szabadalmi Bíróság döntést hozott arról, hogy az ekvivalenciaelv alkalmazása esetén a bíróságnak az alábbi kérdéseket kell vizsgálnia: 1 1. A vizsgált változat lényegesen befolyásolja-e a találmány működési módját? Igenlő esetben a változat az igénypont oltalmi körén kívül esik. Ha a válasz nemleges, a következő kérdés: 2. Az a tény, hogy a vizsgált változat nem gyakorol lényeges befolyást a találmány működési módjára, a szabadalom nyüvánosságra hozatala idején kézenfekvő volt-e egy szakember számára? Ha nem, a változat az igénypont oltalmi körén kívül esik. Ha igen, a következő kérdés: 3. Egy szakember az igénypont szövegéből azt olvassa-e ki, hogy a szabadalmas szándéka szerint az elsődleges jelentéssel való szoros egyezés a találmány lényeges vonása. Ha igen, a vizsgált változat az oltalmi körön kívül esik. 8. Németország A. Egyesítési törvény A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) egyesítését megállapító törvénynek az iparjogvédelmet illető számos rendelkezése van, amelyek közül a legfontosabbak a következők: a. Az NSZK és az NDK egyesülésének időpontjától, vagyis 1990. október 3-tól kezdve a Münchenben székelő Német Szabadalmi Hivatal az egyetlen központi hatóság az iparjogvédelem területén. b. Az egyesülést követően a Német Szabadalmi Hivatalnál benyújtott, iparjogvédelmi tárgyú bejelentések és az ezek alapján engedélyezett vagy lajstromozott jogok az egyesített Németország egész területén érvényesek. c. A két állam egyesülése előtt az NDK és az NSZK területén benyújtott bejelentések és az azok alapján engedélyezett vagy lajstromozott jogok korábbi oltalmi területükön hatályban maradnak, és az egyesülés előtt rájuk vonatkozó jogi előírások is hatályban maradnak. Ugyanez érvényes a nemzetközi egyezmények alapján benyújtott bejelentések és engedélyezett vagy lajstromozott jogok tekintetében is. d. Az NDK Szabadalmi Hivatala által lajstromozott védjegyek és szolgálati védjegyek használatára vonatkozó előírások megmaradnak azzal a megkötéssel, hogy az ötéves időtartam az egyesülés napján, vagyis 1990. október 3-án kezdődik. e. Az egyesítéssel kapcsolatos részletesebb szabályozást, különösen a meglevő jogok és a függő bejelentések kiterjesztését az egyik területről a másikra későbbi törvény fogja szabályozni. B. Fehér Könyv az ipari tulajdonra vonatkozó jogok kiterjesztéséről 1991. február 14-én a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium Fehér Könyvet adott ki az ipari tulajdonjogok kiterjesztésére vonatkozó tervezett törvényről. A Fehér Könyv azt javasolja, hogy az ipari tulajdonra vonatkozó oltalmi jogokat — akár lajstromozottak, akár függőek — az NSZK korábbi területéről a korábbi NDK területére is terjesszék ki és viszont. Ez a nemzetközi egyezmények alapján fennálló jogokra is vonatkozik. A szabadalmak és védjegyek vonatkozásában javasolt legfontosabb előírások a következők: a. Szabadalmak A volt NDK területén engedélyezett és a volt NSZK területére is kiterjesztett oltalmi körű gazdasági szabadalmakat olyanoknak kell tekinteni, mint amelyekre engedélykészséget nyüvánítottak ki. A szabadalmas a Német Szabadalmi Hivatallal szemben bármikor kijelentheti, hogy az engedélykészséget visszavontnak kell tekinteni. Ilyen esetben azok a személyek, akik a szabadalmasnak kinyilvánították, hogy a szabadalmat hasznosítják, jogosultak a szabadalom további hasznosítására. Ha a Német Szabadalmi Hivatal a javasolt törvény hatálybalépése előtt engedélyezett vagy megerősített egy kiterjesztett szabadalmat, utóbbi ellen a javasolt törvény hatálybalépése után 3 hónapig felszólalást lehet benyújtani. Olyan személyek, akik ellen
