Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 2. szám - A „műszaki szellemi alkotások bemutatása nemzetközi kiállításokon” című pályázat eredményei
Műszaki szellemi alkotások ... pályázat eredményei 31 A 100 000 Ft-os III. díjat a „FÁMA-90” jeligéjű, „Eljárás folyamatos öntés, elsősorban acélöntés foganatosítására” című pályázat kapta, amelyet dr. Büdi Ferenc, Honos Péter, Kiss Dénesné, Tomorszki Ferenc és Zambó Tamás dolgoztak ki. A pályázók által kidolgozott eljárás a folyamatos öntés, elsősorban az acélöntés közbeni pillanatnyi súlyok meghatározására és megjelenítésére szolgál annak érdekében, hogy az öntendő folyadék fém (acél) a megfelelő időpontban érkezzen az öntőműhöz. Az eljárás lényege az, hogy az öntés technológiai adatait, a leöntött acél mennyiségét, a leöntött bugák hosszát, illetve a még az öntőüstben lévő acélmennyiséget 30 másodpercenként képernyőn megjeleníti. Az így kapott aktuális információk birtokában mind az acélgyártási, mind pedig az öntési folyamatok kézben tarthatók a célból, hogy ne legyen se túl korai, se túl késői adag-érkeztetés. A kohászaton kívüli hasznosítási területnek minősülhet minden olyan gyártástechnológia, ahol a szóbanforgó anyag (termék, stb.) időbeni érkeztetése, illetve a termelőberendezések munkájának összehangolása kiemelkedő jelentőséggel bír. így például további fontos hasznosítási irány lehet a vegyipar területe. A Belügyminisztérium 30 000 Ft-os különdíját a „BIZTOS, AMI BIZTOS” jeligéjű, „Aktív biztonságtechnikai berendezés” című pályamű nyerte el, amelyet Sulyok Béla dolgozott ki. A pályázati megoldás szerinti berendezés az illetéktelen rongálási vagy eltulajdonítási szándékának nyilvánvalóvá válása után előbb akusztikai és/vagy optikai jelzést ad, ami egyértelműen figyelmezteti az elkövetőt, hogy bűncselekményét felfedezték. Ha ennek ellenére folytatja a bűncselekményt, bizonyos idő elteltével a jelzések megszűnnek és megjelenik a sokkoló nagyfeszültségű impulzussorozat a védendő tárgy környezetében; biológiailag veszélytelen ugyan, de lehetetlenné teszi — akár gumikesztyűben — végrehajtott rongálási vagy eltulajdonítási kísérlet folytatását. Ez a módszer a hozzátartozó megvalósítási rendszerrel egyedülálló, minden eddigi biztonságtechnikai rendszernél nagyobb védelmet nyújt, szolid megvalósítási költség ellenében, ugyanakkor kiküszöböli az „önbíráskodás” és a „balesetveszélyes” hivatkozások létjogosultságát. Ugyancsak a Belügyminisztérium — 20 000 Ftos pénzjutalommal járó — különdíját kapta a „MARKA” jeligéjű, „Azbesztmentes hőhatás ellen védő rétegelt szerkezetű anyagok” című pályázat, amelyet Karabélyos Péter dolgozott ki. A pályázati megoldás szerinti hőártalom ellen védő anyag azbesztmentes, többrétegű flexibilis szerkezet, illetve hőárnyékoló és hőszigetelő anyag. Nem tartalmaz egészségre káros anyagot vagy anyagokat, jellemzően szervetlen szálak felhasználásával készül. A szervetlen szálakból készített külső, hőhatási oldalon orientált elrendezésű és egy mikrométernél vékonyabb fémréteget — célszerűen alumíniumot — tartalmaz a hőreflexió biztosítására. A hőszigetelő réteg orientálatlan szervetlen szálhalmaz, amelyeknek elemi szál átmérője 7 mikrométer alatti. Ha ruházat — egyéni védőeszköz — részére alkalmazzák, a test bőrfelületi oldalán utolsó rétegének lángmentesített természetes (viszkóz vagy pamut) kelme kerül beépítésre. Ez a többrétegű rendszer alkalmas hőártalom ellen védő kesztyűk, ruházat és hőszigetelő (lángfogó) függönyök céljaira is. Előnyként jelentkezik az, hogy hazai alapanyagokból készült, az azbesztmentes import eredetű hasonló rendeltetésű termékek áránál lényegesen olcsóbb, azoknak mintegy egyharmada, egynegyede. Az azbesztszövetnél lényegesen könnyebb, TPP értéke közel 100 %-kal jobb. A potenciálisan szóbajöhető hasznosítási területek: lehet minden olyan ipari munkahely, ahol eddig a már betiltás alatt álló azbeszt-alapanyagból készült terméket használták. A Földművelésügyi Minisztérium 50 000 Ft-os pénzjutalommal járó különdíját a „BIOPROT” jeligéjű, „Takarmányfehérje energiatakarékosán hulladékból” című pályamunka kapta, amelyet Sáfár György dolgozott ki. Módszere alkalmazásával energiatakarékosán állítható elő takarmányfehérje a vágóhídi hulladékokból oly módon, hogy a kellő biztonságot adó steril állapot lényegesen rövidebb idő alatt bekövetkezik bűzképződés és fehérjekárosítás nélkül. A technológia más elemeinek újdonságával együtt az egy tonna hulladék feldolgozásához szükséges gőz csak 0,15 tonna. A felhasznált villamosenergia az eddigi technológiai változathoz viszonyítva 20-50 %-kal csökkent. Az így készült takarmányhúspép mikrobiológiai úton, tejsavas erjesztéssel tartósítva minden eddigi fehérjetakarmánynál magasabb biológiai értékű. Alig károsodnak a hulladékok természetes, értékes vitaminjai és ásványi anyagai. Az új módszer szerinti húspépes takarmányozásból a gyári készítmények, kemikáliák elhagyhatók. Megteremtődnek a vegyszermentes, tömeges bioélelmiszer előállítás biológiai feltételei az állati produktumok csökkenése nélkül. Ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium 50 000 Ft-os különdíját nyerte el az „IRT” jeligéjű, „ Modulrendszerű sugárzó elemek különféle szárító és hevítő berendezések építéséhez” című pályázat, amelyet Kóta Béla és Weinber Ferenc nyújtottak be. A pályázók célkitűzése az volt, hogy a silóaknában, az ürítés közben egyszerre megmozduló anyag tömegét a minimálisra csökkentsék, mert ezzel minimálisra csökken az ürítés közben ébredő erő nagysága is, a dinamikus hatás (pulzálás) pedig teljesen megszüntethető. Elgondolásuk szerint az ürítőnyílást mindig az anyagfelszín közelében kell tartani, így egyszerre mindig csak az ürítőnyüás feletti anyaghalmaz mozog — befolyik az ürítőnyíláson —, az ürítőnyílás alatti anyaghalmaz pedig nyugalomban marad. Ezen elgondolásukat úgy valósították meg, hogy terelő elemekkel a tároló tértől elkülönítenek egy függőleges
