Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 2. szám - Tájékoztató a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényről
Tékoztató a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényről 5 1. számú melléklet Az 5. § (2) bekezdésének alkalmazásában megrendelésre végzett kutatási-fejlesztési tevékenységek A befizetőt mentesség illeti meg a következő, megrendelésre végzett kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenységből származó vállalkozási nyereségadóalapra jutó, számított hozzájárulás mértékéig: a) műszaki szellemi termék (szabadalom, licenc, know-how, újítás, ipari minta) értékesítése, b) alapkutatás, c) alkalmazott kutatás, d) gyártmány-, termék-, szolgáltatásfejlesztés (beleértve a gyártmány működtetéséhez szükséges élet- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai korszerű módszerek kidolgozását is), e) a gyártás, az üzemeltetés- és javítás (technológia) fejlesztése, f) a vállalati kutatási-fejlesztési tevékenység részét képező termelési, technológiai, szerkesztési, vizsgálati, termelésszervezési szolgáltatás, tanácsadás, g) prototípus előállítása, h) találmányok, know-how és nagyobb jelentőségű újítások megvalósítása (a prototípus előállításával bezárólag) i) kutatási-műszaki fejlesztési pályázatok kidolgozása, j) műszaki információk készítése, k) szabványosítás és tipizálás, l) új termelési eljárások, komplex termeléstechnológiák kidolgozása, m) mezőgazdasági kísérleti telepek, ültetvények létesítése és üzemi kipróbálása, n) nagyhozamú növényfajták, továbbá állatfajták nemesítése, hibridek hazai elterjesztése, o) egyes növényfajok, fajták beltartalmi értékét növelő módszerek kidolgozása, p) a mezőgazdasági termékek minőség szerinti átvételének fejlesztése, új módszerek elterjesztése, r) kutatási, fejlesztési eszközök bérbeadásának bevétele. Nem illeti meg a befizetőt mentesség a fenti tevékenységek után, ha a tevékenység készletező vállalattól beszerzett termékhez és általában az úgynevezett „katalógus” cikkekhez kapcsolódik kivéve, ha azok továbbfejlesztésére irányul. Mentességet a fenti kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységek után csak akkor lehet igénybe venni, ha a szerződésben az e tevékenység díját a vállalkozási díjon belül elkülönítetten megállapítják. Az e tevékenység eredményére jutó mentesség összegét a kedvezmények és mentességek nélküli, számított hozzájárulás összegéből, az e tevékenységekből származó árbevétel és a befizető összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani. Az árbevétel arányának számításánál az árbevételnek a 9. § (2) bekezdés szerint meghatározott összegét kell figyelembe venni. 2. számú melléklet A gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő befizetők kedvezménye 1. A Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működését megkezdő újonnan, nem jogutódlással létrejött befizetőt a működésének: — második évében 50 %, — harmadik évében 40 %, — negyedik évében 20 %, — ötödik évében 10 %, befizetési kedvezmény illeti meg. A kedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek a befizető választásától függően; a termék, illetve a szolgáltatás értékesítése megkezdésének évét vagy az azt követő évet kell tekinteni. Ha a befizető a befizetési kedvezményre való jogosultságának megszűnése előtt átalakul, a jogutód befizető, a még hátralévő időben a jogelődjét megillető kedvezményt igénybe veheti. 2. A rendelkezés alkalmazása szempontjából jogutódnak minősül a szétválás, egyesülés, átalakulás útján létrehozott szervezet, a kivált, önállósult részleg, a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó, ha tevékenységét már korábban is folytatta. Ha a befizető tevékenységét a kormány által kijelölt és ki nem jelölt településen egyaránt végzi, a kedvezményt csak a kijelölt településen folytatott tevékenysége árbevételének arányában veheti igénybe.
