Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről, valamint az újításokról szóló rendeletek alkalmazásának tapasztalatai
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 96. évfolyam, I., 1991. február SZITÁNÉ DR. KAZAI ÁGNES A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről, valamint az újításokról szóló rendeletek alkalmazásának tapasztalatai BEVEZETÉS A valódi piacgazdaság megteremtésére irányuló gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, illetve a meghirdetett deregulációs intézkedésekkel összhangban került sor az 1989-es év során az újításokkal, valamint a szolgálati találmányok díjazásával kapcsolatos jogi szabályozás korszerűsítésére. E továbbfejlesztés eredményeként hatálybalépett 77/1989. (VII.10.) MT rendelet, valamint a 78/1989. (VII.10.) MT rendelet fogadtatásával és érvényesülésével kapcsolatos vélemények, tapasztalatok megismerése céljából reprezentatív felmérést végeztünk. A vizsgálat módszeréül egyrészt a kérdőíves megkeresést, másrészt a személyes interjút választottuk. A két módszer kombinált alkalmazását a következők indokolták. A kérdőíves felmérés lehetővé tett nagyobb számú mintavételt, amely természetesen a levonható következtetések megalapozottságát növelte. A személyes interjú biztosította a vizsgált kérdéskör részletesebb, sokoldalúbb megközelítését, a vállalati döntések gazdasági hátterének megvilágítását. A személyes megbeszéléseken felmerülő kérdések — az interjú jellegéből adódóan — kevésbé irányítottak, így az itt szerzett információk az iparjogvédelmi tevékenység egészét érintik, a továbbfejlesztésnél felhasználhatók. A reprezentatív felmérés során 102 gazdálkodó szervezet számára küldtük meg az 1. mellékletben szereplő kérdőívet. A vizsgálatban résztvevő gazdálkodó szervezetek kiválasztásánál alapvető szempont a jelentős találmányi, újítási tevékenység volt, amelyet az 1989. évi statisztikai adatokra támaszkodva határoztunk meg. A kiválasztásnál törekedtünk arra, hogy a felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek reprezentálják a nemzetgazdaság ágazati, területi és tulajdonformák szerinti szerkezetét. A kérdőíves felmérésben résztvevő szervezetek esetében 40 százalékos volt a visszaküldési arány. Ez az érték — tekintettel a vizsgálat önkéntes jellegére, az ismert gazdasági körülményekre — kedvezőnek minősíthető. A személyesen megkeresett gazdálkodó szervezetek közül 28 vállalatnál sikerült interjút készítenünk. A fogadókészség — ezek alapján — 70 százalékos volt, amely igen pozitívnak tekinthető. A személyesen megkeresett gazdálkodó szervezetek közül mindössze kettő zárkózott el a vizsgálattól. A többi esetben a vállalat felszámolása, folyamatban lévő átalakulás miatt hiúsult meg az interjú. Pozitív példaként kell kiemelnünk azt a gazdálkodó szervezetet, ahol az iparjogvédelmi vezető a vállalat, illetve az iparjogvédelmi iroda felszámolása közepette vállalta az interjút a tapasztalatok átadása céljából. Jelen elemzésünket összességében 69 gazdálkodó szervezet véleménye, tapasztalatai alapján állítottuk össze. Összevetve a kérdőívek feldolgozása során valamint a személyes megbeszélések révén szerzett tapasztalatokat, megállapítható, hogy az utóbbiak esetében körvonalazódó kép negatívabb. Úgy tűnik, hogy az interjú lehetővé tette olyan problémák feltárását is, amelyeket a vállalatok írásban nem vállaltak. A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNYOK DÍJAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 77/1989. (VII.10.) MT RENDELET, VALAMINT AZ ÚJÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ 78/1989. (VII.10.) MT. RENDELET ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK 1. A RENDELETEK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE • • A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek többsége előnyösnek tartja az újításokkal és a szolgálati találmányok díjazásával kapcsolatos jogszabályi változásokat. A rendeletek széles mozgásteret biztosítanak az iparjogvédelmi tevékenység számára, lényegüket tekintve megfelelnek a kialakulóban lévő piaci viszonyoknak. Kedvezőnek tekinthető az a jogszabályokban jelentkező felfogás, amelyik a vállalkozót helyezi az innovációs folyamat középpontjába, és elismeri a vállalkozói szabadságot. • A válaszolók többsége azonban kifejtette, hogy a rendeletek valós piaci viszonyokat feltételeznek, igazi piacgazdaságra épülnek. Az eddigiekben végbement gazdasági reformfolyamatok ellenére az országban nem alakult ki valódi piac, nincs
