Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
Az üzleti titok (know-how) védelme 21 lése érdekében a megadást követő 30 napon belül történő lemondásra. Ez a szabály lehetőséget ad arra, hogy a titokban tartani kívánt találmányok szabadalmi minősítése is megtörténhessen („megpecsételt, minősített know-how”), amelynek a szolgálati találmányok feltalálóinak díjigénye, a feltalálói díj adókedvezménye, devizavisszavásárlási joga szempontjából van jelentősége. 20) A hazai és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével de lege ferenda az alábbi javaslatok tehetők a hatályos magyar szabályozás továbbfejlesztésére: A know-how oltalmát a jelenlegi direkt módon nem indokolt kimondani a Polgári Törvénykönyvben, mivel az a fejlett országok törvényhozásában sem jelenik meg ebben a formában. A polgári jogi általános titokvédelem illetve a szerződési szabadság értelmében kiköthető titkossági záradék azonban továbbra is felhasználható lesz a know-how oltalom kialakításához. Az üzleti titok védelmét a GATT szellemi tulajdon egyezmény-tervezettel összhangban, az ott előírt feltételekkel, elsődlegesen a tisztességtelen verseny elleni oltalom körében kell biztosítani a Párizsi Egyezmény 10b's cikkével összhangban. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 5. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, hogy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. A törvény lényegében a gyakorlatra bízza annak eseti meghatározását, hogy mi minősül az üzleti titok tisztességtelen megszerzésének. E rendelkezés módot ad arra, hogy az amerikai szabályozás mintájára kialakuljon az a gyakorlat, amely szerint az üzleti titokvédelem (know-how oltalom) alapján nem lehet fellépni független fejlesztés, továbbá az információknak mérnöki visszafejtéssel, kiállításon vagy kiadványból való megszerzése esetén. Ez természetesen nem eredményezhet szolgai másolásnak minősülő terméket, amely már sérti a piaci moralitást. A szolgai másolás tilalma tekintetében az 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §-a szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel — ideértve az eredetmegjelölést is — vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalombahozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Ez a rendelkezés módot ad egy olyan egyértelmű gyakorlat kialakítására, hogy a szolgai másolás tilalma csak alaki értelemben, az áru külső megjelenése tekintetében érvényesíthető és nem ütközhet a mérnöki visszafejtés szabadságába. Korábban tévesen és veszélyesen ment el tartalmi irányba a Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 30.915/1984.6/11. sz. ítéletében, amikor tisztességtelen versenycselekménynek minősítette egy gyártmánykatalógusban közzétett termék felépítésében, működésében való utánzását is.30) A magyar bírói gyakorlatnak is határozottan ki kellene mondania a nevesített iparjogvédelmi oltalommal nem védett termékek tartalmi utánzásának, a mérnöki visszafejtésnek az elvét, amely a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának jogi oltalmáról szóló törvény alapján a magyar szellemi tulajdon körében már megjelent. Ez az egyértelmű elv világos határvonalat húzna a jogosulatlan „koppintás” és a jogszerű, fontos, követő fejlesztési tartalékot képező mérnöki visszafejtés között, ösztönző hatású lenne a magyar műszaki fejlődésre, a nem szabadalmazott termékek mielőbbi közkinccsé, szabad forgalom tárgyává tételére. A külföldi cégek biztonságérzetének növelése érdekében az üzleti titokvédelem körében azt is ki kellene mondani, hogy a hatósági (például törzskönyvezési) eljárásokban bekért (üzleti titoknak minősülő) adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni, azokat nem lehet a jogosult engedélye nélkül hasznosítani és harmadik személyeknek átadni. A bírói gyakorlattal és a nemzetközileg elfogadott elvekkel összhangban azt is egyértelműen szabályozni kell, hogy az üzleti titok átadása knowhow licenciaszerződés tárgya lehet. A fentieken túl a munkajogban is biztosítani kell továbbra is az üzleti titkok megőrzésére vonatkozó szabályok felvételét és annak kimondását, hogy a szolgálati jogviszonyban létrejött vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok a munkaadót illetik. Külön díjazásra csak a szolgálati találmányokra vagy az újításokra vonatkozó jogszabályok alapján támasztható igény. Álláspontunk szerint a jelzett tartalmú szabályozás révén jönne létre a piacgazdaság és a nemzetközi együttműködés követelményeinek megfelelő olyan magyar normarendszer, amelynek kombinált együtthatása alkalmas lehet arra, hogy a korszerű magyar üzleti titokvédelmet (know-how oltalmat) és a mérnöki visszafejtés szabadságát megteremtse. IRODALOM 1) Somorjay O.: Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba, MIÉ, Bp. 1982. 3. old. 2) Basic framework of GATT provisions on intellectual property, Statement of Views of the European, Japanese and United States Business Companies, 1988. Genf, Multilateral Trade Negotiation, The Uruguay Round, MIN. GNG/NG, 11/W, 32, 48, 68, 70, 74. WIPO Model Law for developing countries on inventions, Genf, 1980. GATT or WIPO? IIC Studies Vol. 11. 3) D. A. Burge: Patent and Trademark Tactics and Practice, New York, 1986.
