Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 3. szám - Megalakult a magyar védjegy egyesület
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 96. évfolyam, III., 1991. június Megalakult a Magyar Védjegy Egyesület Piacgazdaságunk megteremtésére irányuló törekvések, a gazdasági társaságok tízezreinek létrejötte, a külföldi beruházások tömeges megvalósítása Magyarországon felkeltette az érdeklődést az árujelzők, köztük elsősorban a védjegyek iránt. Ennek megfelelően az elmúlt években a védjegyaktivitás jelentősen megnőtt, melyet a védjegybejelentések számának ugrásszerű emelkedése szemléltet. így 1980-ban 341, 1985-ben 740 védjegybejelentést tettek. Az elmúlt három év már új dimenziókat mutatott 1988-ban 1 215, 1989-ben 1 566, 1990- ben 3 331 védjegybejelentést tettek. (Ebből 836-ot az Amerikai Egyesült Államokból jelentettek be.) A számszerű emelkedés nem fejezi ki a védjegyek iránti intenzív érdeklődés minőségi oldalát. A védjegyek általában meghatározó szerepet kezdenek játszani a gazdálkodó szervezetek tevékenységében, kimutatott értékük, amint azt az átalakulási vagyonmérlegek elemzése mutatja, milliós nagyságrendet képvisel. Jelentősen nőtt továbbá a védjegyhasználati szerződések és a védjegyátruházások száma. A védjegyaktivitás megnövekedése, jelentőségük emelkedése szükségessé tette olyan szakmai, társadalmi szervezet létrehozását, amely a védjegyek tervezésétől kezdve azok megszűnéséig, a jogi szabályozás valamennyi fontos területét (oltalomképességvizsgálat, anyagi, jogi szabályok, eljárási kérdések), a védjegyek felhasználásának valamennyi aspektusát (pl.: külföldi használat, védjegyreklám, apport-érték meghatározása) átfogja, olyan funkciók és feladatok felvállalásával (pl.: védjegykiállítások, védjegyszemlék rendezése, kiadványok megjelentetése), amelyek teljesítése kiegészíti az Országos Találmányi Hivatal, mint védjegyhatóság tevékenységét. A Magyar Védjegy Egyesület az 1968-tól egészen 1990-ig eredményesen működő, Magyar Gazdasági Kamara Védjegy Bizottsága szellemi örökségének és értékes tapasztalatainak felhasználásával látja el feladatait. A Magyar Védjegy Egyesület 35 alapító tag közreműködésével 1991. február 20-án tartotta alakuló ülését, és a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. A Magyar Védjegy Egyesület alapszabálya értelmében a védjegyekkel kapcsolatos tevékenység valamennyi fontos területét és fázisát is átfogja, tevékenysége kiterjed a védjegyek oltalmának és felhasználásának jogi, nemzetközi, szervezési, gazdasági és információs vonatkozásaira. A szervezet — amely már több mint 100 taggal működik — tevékenységét az Országos Találmányi Hivatal, a Magyar Reklám Szövetség, és a nagy képviseleti irodák anyagi támogatásával kezdte meg. Az Egyesület ezévi munkaprogramja is elkészült, amelyből ki kell emelni a Magyar Védjegy Egyesület bemutatkozását, az Invenció ’91 magyar találmányi kiállítást (1991. május) és a Budapesti Nemzetközi Védjegynapok megszervezését (1991. november). Közérdekű tudnivalók az alapszabályzatból: A magyar Védjegy Egyesület székhelye: 1074 Budapest, Dob u. 45. Az Egyesület szervezete: — szakosztályok — regionális csoportok Szakosztályok: — jogi szakosztály, — tájékoztatási, oktatási és kiadói szakosztály, — rendezvény szakosztály, — nemzetközi kapcsolatok szakosztálya, — tanácsadási szakosztály. Tagsági díj: — jogi személyek részére min. 6 000 Ft/év — magánszemélyek részére min. 241 Ft/év — nyugdíjasok részére min. 120 Ft/év A MAGYAR VÉDJEGY EGYESÜLET ELSŐ TISZTSÉGVISELŐI: Elnök: dr. Pusztai Gyula Alelnök: Lantos Mihály, dr. Sasvári Tibor, dr. Nagy Zoltán, dr.Tattay Levente és Vass Géza Főtitkár: Gláser Tamás
