Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 2. szám - Szemelvények az újítási és találmányi szakértői testület gyakorlatából I. rész
c. Szemelvények az Újítási és Találmányi Szakértői Testület gyakorlatából találmányi díj. A szabadalmi oltalom alatt álló találmanv erteKesi leséről csak akkor beszélhetünk, ha a termék Den vagy az eljárásban az oltalom terjedelmét meenatarozo igénypont összes jellemzője megvalósul. Lz következik a találmányok szaDaaaimi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szí.) 13. §-ábói, valamint az Szí végrehajtásáról szóló, a 4/1983. (V.12.) IM rendelettel módosított 4/1969. (XII.28.) OMFB-IM egvuttes rendelet (Vr.) 6/A §-anak (1) bekezdéséből. . szakértői véiemenv műszaki tartalmú megállapításaiból kitűnik, hogy a Vállalat által előállított és íoreaiomDa nozott ON-03 típusjelű csemegekukorica szerruevagogeDDen az 500 479. iajstromszamú szabadalom igényponti jellemzői nem valósulnak meg. A - t A <í-anak (2) bekezdése értelmében a szabaaauxu oltalomból eredő díjigényt — pl. a taláimádíj iránti igényt — nem érinti, ha a termékben ■■agy enarásDan egy vagy több igényponti jellemzőt e.Tveriekú jellemzővel vagy a szabadalmas, illetőleg : íeitaiáio által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Az ON-03 típusjelű gép az 500 479. lajstromszámú szabadalomnoz keDest több javított jellemzővel is rendelkezik. L javított jellemzőket — fiz iratok szerint — nem a szaoauaimi oltalom alatt álló találmány feltalálói, nanem A. i. újító dolgozta ki és bocsátotta a Vállalat rendeikezesere. Az előadottakból következik, hogy az 500 479. íaistromszamu szabadalom feltalálóit az ON-03 ripusielü gép hasznosítása alapján találmányi díj nem illeti meg, s az ilyen gépek után felvett találmányi díjjal jogalap nélkül gazdagodtak, tőlük azt a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával vissza lehet követelni. A Ptk. 361. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint ugyanis aki masnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható vagy rosszniszemüen jutott a gazdagodáshoz. A. I.-t az ON-03 típusjelű gépek hasznosítása alapján — a szabadalom esetleges megadásáig terjedő időben -— újítási díj illeti meg. Az újítási díjnak az Úr. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a hasznos eredménnyel kell arányban állnia, mértékére az Úr. 12. §-ának (1) bekezdése pedig az egy évi hasznos eredmény öt százalékát irányozza elő — növelhető, illetőleg csökkenthető — díjkulcsként. Az e § (3) bekezaésépen felsorolt díjkulcscsökkentö tényezők közül az jönet figyelembe, hogy — tekintettel az 500 479. lajstromszámú szabadalomra, mint kiindulási alapra a Vállalat korábban elért kísérleti eredmények, tapasztalatok jelentős mértékben segítették a megoldás kidolgozásán Ha az A. I. újítási Javaslata szerinti megoldásra szabadalmat adnak, A. I.-t a hasznos eredmény nyel aranyos találmányi díj illeti meg — az értékesítés megkezdésétől (Tr. 1. §. (1) bek.). A Tb. 4. §-ának (1) bekezdése — szintén növelhető, illetőleg csökkenthető — díjkulcsként a díj mértékére az öt évi hasznos eredmény nyolc százalékát irányozza elő. E §. (3) bekezdése is tartalamazza az újítási díj mértékével kapcsolatban ismertetett díjkulcscsökkentö tényezőt, (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a találmányi díjba be kell számítani a megoldás után korábban fizetett újítási díjat. Az előzőekből következik az is, hogy a Vállalatnál lefolytatott vizsgálat eredményei és javaslatai lényegüket illetően nem kifogásolhatók, a díjvita rendezése során azonban e megállapításokat és javaslatokat célszerű lesz a Szakértői Testület álláspontjával egybevetve figyelembe venni. A Vállalatnak a megbízásban szereplő kérdésekhez fűzött az a kiegészítése, amely az 500 479. lajstromszámú szabadalom oltalmi körének és a 9412/00 ügyiratszámú szabadalmi bejelentés igénypontja által meghatározott megoldásnak az összevetésére irányul, annyiban nem válaszolható meg, amennyiben ez a szabadalomengedélyezési eljárás kérdése, s így a Testület hatáskörén kívül esik. A szabadalmi bejelentés esetleges elutasítása azonban a feltalálók, illetve A. I. újító díjigényéről mondottakat nem érinti, ebből a szempontból ugyanis nincs jelentősége annak, hogy a javított jellemzőket megvalósító berendezés kielégíti-e a szabadalmazhatóság feltételeit is. [SZT- 17/1991.] Találmányi díjat közös szabadalom esetén — eltérő megállapodás hiányában — a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni; a munkáltatóval szemben díjigény ilyen esetben akkor sem érvényesíthető, ha lemond az út szabadalmastársi minőségében megillető díjazásról [Szt. 16. §. (2) bek.; 11/1989. (V.12.) MT r. 2. §. 2. bek.] A megbízást adó Vállalat és a Kombinát közös szabadalmát képezi az „Eljárás...tisztítására” című szolgálati találmány, a szabadalmastársak részesedési hányada: 50—50 %. A megbízó közlése szerint közös megegyezés alapján a szabadalom hasznosítója a Kombinát, amely a szabadalomban leírt eljárással előállított terméket kizárólag szabadalmastársának a Vállalatnak adja el. Más hasznosítási vagy értékesítési lehetőség nincs. A szolgálati találmány feltalálóinak díjazását a hasznosító Kombinát intézi a nála képződött eredmény alapján. A termék átvételi árát a Vállalat és a Kombinát külön szerződésben állapítja meg. A szabadalom hasznosítására a szabadalmastársak külön szerződést kötöttek, amely lényegében az alábbiakat tartalmazza: a) A kérdéses megállapodás 1986. áprilisában kelt, az arra vonatkozó kiegészítések, illetve pontosítások dátuma 1986. május 29.
