Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 2. szám - Dr. Horváth Mária, Dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben

44 . Melléklet 1990/4 - SzKV hőmérsékleten homogenizálunk, és 15-45 t% alkoholt adunk hozzá. Az aligénypontok az alkotórészek (fehérje stb.) konkrét megnevezését tartalmazzák. A leírás szerint a bejelentők felismerték, hogy tojáslikőr nemcsak tyúktojás sárgájából, hanem teljes fürjtojásból is előállítható; így megtakarítható a kész ital fázisokra való bomlását okozó fehérje elválasztásával kapcsolatos bonyolult művelet. Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentést — a kérelmező felhívása és nyilatkozata után, az 1983. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1969. évi II. törvény (Szt.) 2. §-ára hivatkozva — elutasította. Az indokolás szerint a bejelentés tárgya azért nem új, mert szakember a 177 826 lajstromszámú magyar szabadalomból elegendő útmutatást kaphatott a talál­mány létrehozásához. A szóban forgó szabadalmi beje­lentés is tojásos borlikőr előállítását ismerteti, amelynek során nyers tojáslét emulgeálószerrel, nyomelemekkel, édesítőszerrel, alkohollal és borral homogenizálnak. Az aligénypontok önmagában ismert intézkedései is elvárhatók a szakembertől a főigénypont szerinti megoldásban. A kérelmező az Országos Találmányi Hivatal elu­tasító határozata ellen megváltoztatási kérelmet ter­jesztett elő, amelyhez korlátozott igénypontsorozatot is mellékelt. Az új főigénypont jellemző része szerint az eljárás lényege, hogy „... tojásléként fürjtojáslét használunk, a homogenizálást szobahőmérséklet és 60 °C közötti hőmérsékleten végezzük”. A 2. igénypont nyomelem-forrásként gyógyforrásvizet ír elő. A kérelmező szerint a felhívott magyar szabadalmi leírás nem újdonságrontó a bejelentésre, mert abból az feltételezhető, hogy tyúktojást alkalmaztak, aminek csak egy részét — 1/4-1/5-ét — használták teljes to­jásként. Ezzel szemben saját megoldásában fürjtojást alkalmaznak, teljes tojás formájában, így a fehérjetarta­lomjobban hasznosul, a készítménynek tehát magasabb a biológiai értéke. Mivel szakember számára nem volt előre várható, hogy fürjtojás teljes minőségében (sárgája-fehérje együtt) zavaró hatás nélkül alkalmazható, a bejelentés tárgya új, ezért szabadalomképes. A megváltoztatási kérelem nem alapos. Az Szt. 2. §-a szerint új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta. Az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint nemcsak a szó szerint egyező nyilvánosságra jutás rontja le a bejelentés újdonságát, hanem az olyan mértékű is, amelytől feltalálói tevékenység nélkül el lehetett jutni a megoldáshoz. A bíróság szerint is újdonságrontó a megoldásra az OTH által felhívott szabadalmi bejelentés tartalma, ha abban nincs is kifejezetten megnevezve a konkrét szárnyas fajta, amelyből a tojás származik. A szaba­dalmi bejelentés tojást említ, a példák és az igénypont sem korlátozzák az oltalmi kört tyúktojásra s a keve­rékben itt is szerepel a „teljes tojás", ha csak rész­mennyiségben is. Arra pedig a felhívott leírásban nem található adat, hogy a szakember miért nem teljes mennyiségben alkal­mazza a tojásfehérjét; ezzel kapcsolatos, a szakembert befolyásoló irodalmi közleményt a kérelmező sem jelölt meg. Ha azonban a szembeállított leírás nem foglalta is magában a fürjtojást, akkor sem lehetne feltalálói tevé­kenységnek tekinteni annak alkalmazását az egyébként ismert eljárásban. Szakember számára a felhívott szaba­dalmi leírásból annyi mindenképpen ismertté vált, hogy a termék bizonyos mennyiségű fehérjét tartalmazhat a szétválás veszélye nélkül s hogy a fehérje jelenléte kívá­natos annak kedvező táplálkozástani összetétele miatt. Főképpen ez utóbbi feltétel teljesítése és az elmúlt évek­ben divatbajött fürjtojás tulajdonságainak ismerete a szakembert arra ösztönözte, hogy kipróbálja tojáslikőr alapanyagként is. Ehhez nem volt szükség feltalálói te­vékenységre, csupán néhány kísérletre vagy kísérletso­rozatra. Az ilyen körülmények között létrehozott megoldás pedig újdonság hiánya miatt nem szabadalmaztatható. Helytálló volt tehát az Országos Találmányi Hivatal elutasító határozata, a bíróság ezért a megváltoztatási kérelmet elutasította. (3. Pk. 21173/1989.) A szabadalmazhatósághoz szükséges újdonság megállapí­tásakor irányadó szempontok. (Szt. 2. §.) A kérelmező — főleg versenymedencék egymással párhuzamos úszópályáinak a kijelölésére alkalmas — úszópálya-jelző bójára kért szabadalmi oltalmat. Meg­oldását az jellemzi, hogy a feszítőkötélre felfűzött tár­csák sorozatába olyan megfelelően kialakított emelőta­gok vannak beiktatva, amelyek belső terében gáz hal­mazállapotú közeg van. Az Országos Találmányi Hivatal elutasította a szabadalmi bejelentést. Indokolásának a lényege szerint a H 2580 számú közzétételi iratban ismertetett hullámtörő jelzőbója alapján a megoldás kidolgozása a szakember kötelező tudásához tartozik. A szakember számára nyilvánvaló intézkedést jelent az is, hogy a jelzőbóják felfűzött sorozata közé forgástestalakú zárt emelőtagokat kell beiktatni, amelyek a víz felszínén tartják a jelzőbóját. E határozat megváltoztatása iránti kérelmet a Fő­városi Bíróság elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a H 2580 számú közzétételi iratból megállapítható a versenymedencék egymással párhuzamos úszópályái­nak a kijelölésére szolgáló berendezés, amely kötélre fel­fűzött tárcsák sorozatából áll. A tárcsasorba beiktatott emelőtagok pedig megismerhetők azokból az általános úszóbójákból, amelyek belsejében levegő van és gáztö­­mör kialakításúak. A berendezés hullámcsillapító hatása csak kismértékű. A folyadékba helyezett szilárd felüle­tekről visszaverődő hullámok intenzitásának a lényeges csökkentésére az un. feszített víztükör alkalmas. A kérelmező fellebbezett az elsőfokú végzés ellen. Fellebbezésében lényegében a következőkre hivatko­zott: a tárcsasorba közbeiktatott emelőtag és a nyílt vízi bója között — ha a berendezést egységében szem­léljük — nincs olyan hasonlóság, amely alapján az ol­talmazni kért megoldás szerinti emelőtag megvalósít­ható. Más a kétféle berendezés rendeltetése. Az emelő­tag feladata, hogy az úszópályákat elválasztó tárcsákat optimális helyzetben tartsa a víz felszínén. Az emelőtag

Next

/
Oldalképek
Tartalom