Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 2. szám - Dr. Gödölle István: Ismertetés Stauder „Szabadalom- és használati minta bitorlási eljárás az NSZK-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban” című könyvéről és gondolatok a magyar szabadalombitorlási eljárásról
40 • Melléklet 1990/4 - SzKV eljárásra engedélyezett szabadalom esetén az eljárással előállítható terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve ha a termék előállítására más eljárás már ismeretessé vált.21 A Legfelsőbb Bíróság egy — véleményünk szerint vitatható — döntése még egy kivételt megállapított.22 Akkor sem fordul r.ieg a bizonyítási teher, ha az alperes maga is rendelkezik a termék előállítására alkalmas eljárásra vonatkozó szabadalommal. A Legfelsőbb Bíróság döntésében abból a vélelemből indult ki, hogy a szabadalmas saját szabadalma szerint gyárt. Ügy látjuk, hogy ennek a vélelemnek nincsen jogi alapja. A gyakorlatban jól ismertek az olyan eljárási szabadalmak, amelyek egyetlen funkciója éppen az, hogy palástjuk alatt a szabadalmas bántatlanul bitorolhassa más előnyösebb védett eljárását. Ezeket a szabadalmakat szokta a szaknyelv „kerülő" szabadalomnak nevezni. A bizonyítási terhet megfordító rendelkezés a bitorlási perben nem alk' mázható, ha olyan eljárásról van szó, amellyel ke. vétlenül előállított termék nem kerül ki az üzemből, vagy a bitorlást valamely védett berendezés használatával követik el. A felperes Kérhet szakértői bizonyítást vatry helyszíni szemlét, de az alperes az üzemi titokra ‘livatKOZva ezektől elzárkózhat. Úgy tűnik, hogv meg kellene teremteni a jogszabályi feltételeket ahhez, hogy egyrészt a bíróságok a felperes megalapozott kérelmére és adott esetben biztosíték letétele után sokkal határozottabban élhessenek az üzemen belüli szakértői bizonyítással és a helyszíni szemlével, akkor is, ha az alperes ezeket az üzemi titokra hivatkozva ellenzi, másrészt a nem bitorló alperes jogos titokvédelmi igénye ne szenvedjen csorbát. Az is szükséges, hogy — hasonlóan a fentebb tárgyalt francia saisie-hez — az alperes a bitorlási perben vagyoni és eszmei kártérítést kaphasson a foganatosított bizonyítási eljárás miatt, ha kiderül, hogy nem bitorolta a perbeli szabadalmat. így felperes is nagyobb körültekintésre lenne késztetve. Ugyanez a probléma felmerülhet a szerzői jogi bitorlási perekben is, pl. műsoros kazettáknál és számítógép programoknál. Az angol joggyakorlat az említett Anton-Piller-Order-t a hetvenes években a szerzői jogbitorlások felderítésére alakította ki.23 Ha hazánkban a használati minta jogintézménye bevezetésre kerülne,24 a bitorlást és a bitorlási pert, valamint a megsemmisítési eljárást a szabadalmakra vonatkozó előírásoknak megfelelően lenne célszerű kialakítani. Előfordulhat majd, hogy valamely hasznosítás mind a felperes szabadalmának, mind pedig használati mintájának bitorlását jelenti, ekkor célszerű, ha a felperes egyetlen bitói iási perben érvényesítheti jogait. Stauder ismertetett könyve az NSZK vonatkozásában közli, hogy a vizsgált bitorlási perek 8,9 %-ában volt keresethalmozás lényegében azonos műszaki megoldást védő szabadalom, illetőleg szabadalmi bejelentés és használati minta folytán.25 A szabadalmi jogban a bitorlási per a jogérvényesítés ultima ratioja, ezért mindig is ritka jelenség lesz. A bitorlási per világos szabályai azonban nemcsak azért szükségesek, hogy a tényleges perekben az anyagi igazság kiderüljön és a jogok érvényesülhessenek. Legalább olyan fontos az a hatás, amely a feleket jogkövető magatartásra serkenti, és — ha mégis jogvitába bonyolódnak — méltányos békés megegyezésre készteti. A szerző köszönetét mond dr. Solt Pál alkotmánybírónak, a Legfelsőbb Bíróság volt tanácselnökének és dr. Túri Kálmánnénak, a Fővárosi Bíróság tanácselnökének a joggyakorlat feltárásában adott szíves segítségükért. IRODALOMJEGYZÉK 1 D. Stauder: Patent- und Gebrauchsmusterverletzungsverfahren in der Bundesrepublik Deutschland, Grossbritannien, Frankreich und Italien. Eine rechtstatsächliche Untersuchung. Köln-Berlin- Bonn-München, Carl Heymanns Verlag KG, 1989. 2 D. Liedei: Das deutsche Patentnichtigkeitsverfahren. Eine Bestandsaufnahme. Köln-Berlin- Bonn-München, Carl Heymanns Verlag KG, 1979. 3 D. Stauder: Auf dem Weg zu einem europäischen Patentgericht, GRUR Int. 1979, 173. old. 4 K. Bruchhausen: Die Institutionen und Verfahren bei Klagen, die Gemeinschaftspatente betreffen. GRUR Int. 1987, 497. old. 5 A. Krieger: Das Luxemburger Übereinkommen über deas Gemeinschaftspatent, GRUR Int. 1987, 729. old. 6 Vohland: Zur Konzentration von Patcntverletzungsstreitigkeiten in den Vertragsstaaten des Europäischen Patentübereinkommens. GRUR Int. 1982, 42. old. 7 D. Stauder: Überlegungen zur Schaffung eines besonderen Beweisverfahrens im europäischen Patentverletyungsrechts — Saisie-contrefaçon oder actio ad exhibendum als Beispiele? GRUR Int. 1978, 230. old. 8 Az 1972., 1973. és 1974. év végén 10 947, 11 655 illetve 12 088 magyar szabadalom volt érvényben. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972., 1973. és 1974. évi Név- és tárgymutató, 31. old., 30. old. illetve 28. old. 8A Túri Kálmánná: Szabadalombitorlás és a kapcsolatos nemperes iparjogvédelmi eljárások összefüggései. Doktori disszertáció, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 1981. 8B A Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 461/1975. sz. ítélete. 9 A Legfelsőbb Bíróság 1987. okt. 21-én kelt Pf. IV. 20 687/1987/3. számú és 1988. dec. 7-én kelt Pf. IV. 20 862/1988/3. számú végzése. 10 J. Pagenberg: Die amerikanische Schadensersatzpraxis im gewerblichen Rechtsschutz und Urheberrecht. Mehrfacher Schadensersatz für Patentverletzung als Modell für Europa? GRUR Int. 1980, 286. old. 11 1969. évi III. tv. a szerzői jogról, 53. § (2) bek. 12 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. egyes szabálysértésekről, 164. §. A szabálysértési szankció eltörlése már korábban ij javaslatba került, I. Gödölle István: A szabadalmi anyagi jog továbbfejlesztéséről. MIÉ Közleményei 22. szám, 1981. 290. old. 13 1985. évi XXXVII. te. a találmányi szabadalmakról, 58. §. 14 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM sz. együttes rendelet a szabadalmi törvény végrehajtásáról, 6/A. § (2)
