Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 2. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az Európai Gazdasági Közösség iparjogvédelmi integrációja
26-Melléklet 1990/4 - SzKV lya alatt történnek; kizárólagos illetve egyedüli licencia, az ugyanazon találmányra vonatkozó analóg szabadalmakkal védett egyes területeket érintő hasznosítási korlátozások legfeljebb öt évre, a licenciaadó védjegyének és árukülsőjének a licenciavevő által használatára vonatkozó kötelezettség, a licenciatermék műszakilag kielégítő hasznosításához szükséges áruknak és szolgáltatásoknak a licenciaadótól való beszerzésére vonatkozó előírás, minimális kötelezettségek és minimim royalty kikötése, a hasznosításnak a szerződés tartamára műszaki területek szerinti korlátozása, az allicenciatermék ellátása a szabadalmasra illetve a szabadalomra való utalással, a know-how-ra vonatkozó titok megőrzése, a szabadalombitorlásra vonatkozó információ, a bitorló elleni fellépés illetve annak elősegítése, ha ez nem sérti a licenciavevő jogát a licencia tárgyát képező szabadalom érvényességének vitatásához, minimális minőségi követelmények kikötése, a javítások kölcsönös átadásának előírása, a licenciaadó által a jövőben nyújtandó kedvezőbb feltételek kiterjesztése a licenciavevőre. A versenykorlátozás tilalmába ütköznek viszont olyan kikötések, mint a licenciavevő jogának korlátozása, hogy a szabadalom érvényét vitathassa, a licenciaszerződés hatályának a szabadalom oltalmi idején túli automatikus kiterjesztése, a meghatározott partnerekkel való verseny korlátozása, nem szabadalmazott illetve már közkinccsé vált know-how-ra vonatkozó royalty kikötés, mennyiségi korlátozások a licenciatermék gyártásával és eladásával kapcsolatban, az árképzés megkötése, a fogyasztókra vonatkozó korlátozások, a fejlesztések átruházására vonatkozó kikötések, további licenciákra, árukra, szolgáltatásokra vonatkozó „árukapcsolások", a licencia hasznosításának 5 évet meghaladó egyes területi korlátozásai, áruk, szolgáltatások beszerzési forrásaira, az iparjogvédelmi jogok gyakorlására vonatkozó megkötések. Az Európai Közösség Bizottságának egy másik, 1988. november 30-i 556/89. számú szabályozása részletezi a Római Szerződés 85. (3) cikkének alkalmazását a know-how licenciaszerződésekre. Ami a know-how oltalmára vonatkozó rendelkezéseket illeti, általános vonásként állapítható meg, hogy a know-how oltalomnak rendszerint nincs egységes, átfogó jogszabálya, hanem ez az oltalom közvetett módon, a különböző életviszonyokra vonatkozó (különösen a munkajogi, polgári ill. magánjogi, a tisztességtelen versenyt tiltó) jogszabályok titokvédelmi rendelkezései, a szerződési és a bírósági gyakorlat, kombinált együtthatásaként jelenik meg. A jogi védelem az ismeret tényleges birtoklásának oltalmán alapul, (tehát az oltalom alá helyezés nem igényel állami regisztrálást vagy engedélyeztetést) és csak az ismeretnek más által való jogtalan elsajátítása, felhasználása, nyilvánosságra hozatala (a „titok pecsétjének feltörése") ellen ad fellépési lehetőséget. Nem zárja ki azonban — szemben a szabadalommal — a knowhow tárgyát képező ismeretanyag más által való önálló, független kifejlesztését. A Közösség Bizottságának a know-how licenciaszerződésekre vonatkozó szabályozása főbb vonásait az alábbiakban foglalhatjuk össze. A szabályozás preambuluma utal arra, hogy mivel a nem szabadalmazott, a köznapi szóhasználattal „knowhow"-nak nevezett ismeretek gazdasági jelentősége növekszik és azok átadása gyakran irreverzibilis folyamat, a nagyobb jogbiztonság igénye megköveteli a know-how licenciaszerződések versenyjogi státusának tisztázását annak érdekében, hogy bátorítsák a műszaki ismeretek szélesebbkörű elterjesztését a Közösségen belül. A szabályozás szerint a know-how a műszaki ismeretek olyan halmaza, amely titkos, jelentős és megfelelő formában azonosított. A titkosság negatív oldalról azt jelenti, hogy az ismeret egészében véve nem közismert és nem könnyen hozzáférhető, a jelentős, szubsztanciális jelző azt fejezi ki, hogy az ismeret nem elcsépelt, triviális, hanem a versenyhelyzetet javító, végül az azonosítottság azt jelenti, hogy az ismeret le van írva vagy más módon rögzített. A szabályozás a szabadalmi licenciaszerződéseknél mondottak mintájára nem tekinti a Római Szerződés 85. (3) cikkének versenykorlátozási tilalmába ütközőnek a know-how licenciaszerződésekre vonatkozó egyes területi, 10 évet meg nem haladó hatályú megkötéseket, a licenciaadó védjegye és árukülsője használatára vonatkozó kikötéseket, egyes termelési és forgalmazási korlátozásokat, a know-how-ra vonatkozó titok megőrzésére vonatkozó kikötéseket, az allicencia vagy átadás, a szerződés lejárata utáni hasznosítás tilalmát, a fejlesztések átadására vonatkozó kikötéseket, minimális minőségi követelmények és ellenőrzési lehetőség előírását, információs kötelezettséget a know-how jogtalan elsajátításáról, a szerződés teljes tartamára royalty fizetését még a know-how nyilvánosságra kerülése esetén is, műszaki területek szerinti korlátozást, minimális mennyiség és minimum royalty kikötését, a más licenciavevőknek adandó jövőbeni kedvezmények kiterjesztését, a licenciaadó nevének használatát, a know-how felhasználásának tilalmát harmadik felek számára készített berendezésekben. A versenykorlátozás tilalmába ütköznek viszont olyan kikötések, mint például a licenciavevő jogának korlátozása, hogy a know-how-t a szerződés lejárta után hasznosítsa, ha az közkinccsé vált, a fejlesztések átruházásának illetve kizárólagos hasznosításának kikötése, a licencia kielégítő műszaki hasznosításához nem szükséges áruk, szolgáltatások beszerzésére vonatkozó kikötések, a know-how titkossága illetve a szerződés érvényessége vitatási lehetőségének kizárása, royalty kikötése olyan árukért és szolgáltatásokért, amelyek nem a knowhow felhasználásával készültek, a fogyasztókra, árképzésre, versenytársakra vonatkozó korlátozó kikötések, a szerződés időtartamának automatikus meghosszabbítása fejlesztések átadásával, a szellemi tulajdonjogok felhasználása a beszerzési források korlátozására vagy olyan termékek forgalmazásának korlátozására, amelyek tekintetében e jogok már kimerültek. 11) A szabadalmi illetve védjegy, ipari minta oltalom nélkül piacra vitt termékek utánzatai, hasznosításai (counterfeiting) elleni jogi védelem lehetőségeit elsősorban a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok tartalmazzák az Európai Gazdasági Közösség keretében is. Ennek kapcsán általában az az alapvető álláspont, hogy a verseny szabadságából következően az utánzás mindaddig megengedett, amíg az nem ütközik ipari tu-
