Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Ficsor Mihály: A használati mintaoltalmi törvény tervezetéről
1990/12 - SzKV 6. sz. Melléklet 15 FICSOR MIHÁLY A használati mintaoltalmi törvény tervezetéről Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán most, amikor a két Németország egyesülése küszöbön áll, nem anakronisztikus, ha előadásom kezdetén Bismarck egyik mondására utalok. A „vaskancellár” szerint ugyanis a háború túlságosan fontos dolog ahhoz, mintsem hogy pusztán a tábornokokra hagyjuk. Nos, én meg úgy gondolom, hogy a törvényelőkészítés pedig túlságosan fontos ahhoz, mintsem hogy pusztán a közhivatalnokokra bízzuk. A társadalmi vita intézményét ugyan — egyébként helyesen — eltörölték a jogalkotási törvény legutóbbi módosításával, azonban ez nem jelenti azt, hogy egy olyan szakmaibbnál is szakmaibb vita, mint amelyre előadásomat követően számítok, fölösleges volna. Mindenesetre az biztos, hogy nem jogellenes. Előadásom műfajának tisztázása érdekében megkockáztatnék még egy előzetes megjegyzést, remélve, hogy emiatt nem találják majd bevezetőmet túlontúl hosszadalmasnak. Ismerve hallgatóságomat, nagyon jól tudom, hogy az én ismereteim egyetlen ponton haladják csak meg az Önökét. Beosztásomnál fogva bepillanthattam a használati mintaoltalomról szóló törvény előkészületeibe. Az így szerzett képet szeretném most Önöknek bemutatni, bízva benne, hogy e kísérletem lesz annyira sikeres, hogy előadásom után az Önök tudása a használati mintaoltalom magyarországi bevezetésének kérdésében is meghaladja az enyémet. Nos, ilyen helyzetben, gondolom megtakaríthatom azt az időt, amit a használati mintaoltalom alaptermészetének, nemzetközi trendjeinek, valamint a többi iparjogvédelmi oltalmi formához fűződő viszonyának bemutatására kellene szánnom — egy másik, laikus hallgatóság előtt. S természetesnek tartom azt is, hogy a hatályos magyar szabadalmi jogra vonatkozóan megelégedhessek jelzésszerű utalásokkal, „félszavakkal”, amelyekből úgyis megértjük egymást. A használati mintaoltalom magyarországi hagyományát, előképét a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság tagjai által 1943-ban kidolgozott rendelettervezet jelenti. E tervezet indokolása a lehető legtömörebben foglalta össze azt a társadalmi, gazdasági és jogpolitikai igényt, amelyet ez az oltalmi forma kielégíthet: „Az új és eredeti műszaki megoldások tekintélyes csoportja esetében a megoldás találmányi színvonala vagy közgazdasági jelentősége vagy mindkettő nem elég nagy arra, hogy a megoldásnak a hosszantartó, tág oltalmi körű, de aránylag drága és eléggé hosszadalmas eljárással megszerezhető szabadalmi oltalom megfelelhessen.” A használati mintaoltalom magyarországi bevezetése azon túl, hogy iparjogvédelmi, rendszerünket árnyaltabbá, differenciáltabbá teszi és elősegíti — vagy legalábbis elősegítheti — az iparjogvédelmi kategóriák tisztulását, a piaci viszonyok térhódítása és a vállalkozási szabadság kiteljesedése, a kis és közepes méretű vállalkozások terjedése és erősödése mellett, ezekhez társulva számottevő gazdasági lendítő erővé is válhat. Könnyebb, gyorsabb elérhetősége és olcsósága folytán a szabadaloménál rövidebb oltalmi ideje ellenére is vonzó oltalmi fajta lehet a piac kihívásaira gyorsabban és rugalmasabban reagáló, kisebb gazdasági erőt és kevésbé kötött termelési szerkezetet képviselő vállalkozások számára. Nem kizárt, hogy a használati mintaoltalom mint államilag biztosított kizárólagos hasznosítási jog bevezetése megállítja a műszaki-szellemi alkotói aprómunka terén az újítási tevékenység háttérbeszorulása folytán bekövetkezett hanyatlást is. A használati mintaoltalom — a külföldi tapasztalatok szerint is — elsősorban a belföldi ipar érdekeit szolgálja. Azokban a fejlett piacgazdaságú országokban, amelyek jogrendszerébe bevezették a használati mintaoltalmat, lényegesen magasabb arányt képviselnek a használati mintaoltalmi bejelentések közt a belföldről érkezettek, mint a szabadalmi bejelentések körében. Az iparjogvédelem területén tapasztalható nemzetköziesedéssel a regionális szabadalmak jelentőségének növekedésével párhuzamosan a használati mintaoltalom a lokális, nemzeti oltalom jellegzetes formájává válhat. Tekintettel továbbá arra, hogy a használati mintaoltalom mind az univerzális és regionális iparjogvédelmi egyezmények, mind pedig számos — közel negyven — állam nemzeti jogának szintjén ismert és ' elismert oltalmi fajta, honi bevezetése nagyban hozzájárulhat a szellemi tőke magyarországi befektetésének biztonságához, az ilyen befektetésekhez elengedhetetlenül szükséges nemzetközi bizalom kialakulásához. * A Magyar Iparjogvédelmi Egyesületben 1990. szeptember 10-én tartott előadás szövege
