Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 6. szám - Ficsor Mihály: A használati mintaoltalmi törvény tervezetéről

1990/12 - SzKV 6. sz. Melléklet 15 FICSOR MIHÁLY A használati mintaoltalmi törvény tervezetéről Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán most, amikor a két Németország egyesülése kü­szöbön áll, nem anakronisztikus, ha előadásom kez­detén Bismarck egyik mondására utalok. A „vaskan­cellár” szerint ugyanis a háború túlságosan fontos dolog ahhoz, mintsem hogy pusztán a tábornokokra hagyjuk. Nos, én meg úgy gondolom, hogy a törvény­­előkészítés pedig túlságosan fontos ahhoz, mintsem hogy pusztán a közhivatalnokokra bízzuk. A társa­dalmi vita intézményét ugyan — egyébként helyesen — eltörölték a jogalkotási törvény legutóbbi módosí­tásával, azonban ez nem jelenti azt, hogy egy olyan szakmaibbnál is szakmaibb vita, mint amelyre elő­adásomat követően számítok, fölösleges volna. Min­denesetre az biztos, hogy nem jogellenes. Előadásom műfajának tisztázása érdekében meg­kockáztatnék még egy előzetes megjegyzést, remélve, hogy emiatt nem találják majd bevezetőmet túlontúl hosszadalmasnak. Ismerve hallgatóságomat, nagyon jól tudom, hogy az én ismereteim egyetlen ponton haladják csak meg az Önökét. Beosztásomnál fogva bepillanthattam a használati mintaoltalomról szóló törvény előkészületeibe. Az így szerzett képet szeret­ném most Önöknek bemutatni, bízva benne, hogy e kísérletem lesz annyira sikeres, hogy előadásom után az Önök tudása a használati mintaoltalom magyar­­országi bevezetésének kérdésében is meghaladja az enyémet. Nos, ilyen helyzetben, gondolom megtaka­ríthatom azt az időt, amit a használati mintaolta­lom alaptermészetének, nemzetközi trendjeinek, va­lamint a többi iparjogvédelmi oltalmi formához fű­ződő viszonyának bemutatására kellene szánnom — egy másik, laikus hallgatóság előtt. S természetesnek tartom azt is, hogy a hatályos magyar szabadalmi jogra vonatkozóan megelégedhessek jelzésszerű uta­lásokkal, „félszavakkal”, amelyekből úgyis megértjük egymást. A használati mintaoltalom magyarországi hagyo­mányát, előképét a Magyar Királyi Szabadalmi Bíró­ság tagjai által 1943-ban kidolgozott rendelettervezet jelenti. E tervezet indokolása a lehető legtömörebben foglalta össze azt a társadalmi, gazdasági és jogpo­litikai igényt, amelyet ez az oltalmi forma kielégít­het: „Az új és eredeti műszaki megoldások tekintélyes csoportja esetében a megoldás találmányi színvonala vagy közgazdasági jelentősége vagy mindkettő nem elég nagy arra, hogy a megoldásnak a hosszantartó, tág oltalmi körű, de aránylag drága és eléggé hossza­dalmas eljárással megszerezhető szabadalmi oltalom megfelelhessen.” A használati mintaoltalom magyarországi beveze­tése azon túl, hogy iparjogvédelmi, rendszerünket ár­nyaltabbá, differenciáltabbá teszi és elősegíti — vagy legalábbis elősegítheti — az iparjogvédelmi kategó­riák tisztulását, a piaci viszonyok térhódítása és a vállalkozási szabadság kiteljesedése, a kis és közepes méretű vállalkozások terjedése és erősödése mellett, ezekhez társulva számottevő gazdasági lendítő erővé is válhat. Könnyebb, gyorsabb elérhetősége és olcsó­sága folytán a szabadaloménál rövidebb oltalmi ideje ellenére is vonzó oltalmi fajta lehet a piac kihívásaira gyorsabban és rugalmasabban reagáló, kisebb gaz­dasági erőt és kevésbé kötött termelési szerkezetet képviselő vállalkozások számára. Nem kizárt, hogy a használati mintaoltalom mint államilag biztosított kizárólagos hasznosítási jog bevezetése megállítja a műszaki-szellemi alkotói aprómunka terén az újítási tevékenység háttérbeszorulása folytán bekövetkezett hanyatlást is. A használati mintaoltalom — a külföldi tapaszta­latok szerint is — elsősorban a belföldi ipar érdekeit szolgálja. Azokban a fejlett piacgazdaságú országok­ban, amelyek jogrendszerébe bevezették a használati mintaoltalmat, lényegesen magasabb arányt képvi­selnek a használati mintaoltalmi bejelentések közt a belföldről érkezettek, mint a szabadalmi bejelentések körében. Az iparjogvédelem területén tapasztalható nemzetköziesedéssel a regionális szabadalmak jelen­tőségének növekedésével párhuzamosan a használati mintaoltalom a lokális, nemzeti oltalom jellegzetes formájává válhat. Tekintettel továbbá arra, hogy a használati min­taoltalom mind az univerzális és regionális iparjog­­védelmi egyezmények, mind pedig számos — közel negyven — állam nemzeti jogának szintjén ismert és ' elismert oltalmi fajta, honi bevezetése nagyban hoz­zájárulhat a szellemi tőke magyarországi befekteté­sének biztonságához, az ilyen befektetésekhez elen­gedhetetlenül szükséges nemzetközi bizalom kialaku­lásához. * A Magyar Iparjogvédelmi Egyesületben 1990. szeptember 10-én tartott előadás szövege

Next

/
Oldalképek
Tartalom