Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 5. szám - Tesch Katalin: A védjegyek szerepe egy nagy gyógyszergyár életében
16 5. sz. Melléklet 1990/10 - SzKV TESCH KATALIN A védjegyek szerepe egy nagy gyógyszergyár életében A MIÉ júniusi programfüzetében a konferencia tervezett programjában gépelési hiba vagy a nyomda ördöge folytán előadásom „A védjegyek szerepe egy nagy gyógyszertár életében” címmel szerepelt. Átgondolva ezt a sajtóhibát, rájöttem arra, hogy ez a cím nem feltétlenül szorul javításra, mert hiszen a vállalatot Budapesten, az Üllői út 105. szám alatti Sas-patikában alapította meg 1901-ben Richter Gedeon gyógyszerész. Tehát a vállalat valóban gyógyszertárként indult; igaz mint gyógyszergyár naggyá valóban később vált. A cím egyébként a meghívón már helyesen szerepel. Egy gyógyszergyár védjegyigénye alapvetően eltér sok más vállalatétól, mert csaknem minden gyógyszerspecialitásnak külön nevet kell adni, hogy mind a szakemberek (orvosok, gyógyszerészek, stb.), mind a fogyasztók azonosítani és egyéb hasonló gyártmányoktól megkülönböztetni tudják termékeinket. Célunk: jó termék — jó védjegy! A jó védjegy a vállalat életében erkölcsi haszon is, hisz az igazán jó termékek nevét a gyártó cég nevével hozzák összefüggésbe, így a vállalat minden következő termékét bizalommal fogadják mindazok, akik a gyógyszerkészítményekkel kapcsolatba kerülnek. Vállalatunk első újszerű készítménye az adrenalin tartalmú Tonogen Suprarenale volt. A gyár első védjegyének a TONOGEN-nek, melyet akkor még a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Áruvédjegy Lajstromozó Hivatalához nyújtottunk be, bejelentési dátuma 1902. november 19. TONOGEN védjegyünket egyébként még ma is használjuk. Ezt követte számos egyéb organoterápiás (állati szervekből készült) készítmény, mint pl.: pajzsmirigy készítmények (THYREOIDEA), hypofízis készítmények (GLANDUITRIN), hasnyálmirigy készítmények (PANKRIN, DIPANKRIN), ivarmirigy készítmények (GLANDUOVIN, GLANDOFOLLIN), májkészítmények (PERHEPAR) stb. A gyár tevékenységi területe hamarosan kibővült a gyógynövények feldolgozásával. A gyűszűvirágból készült az ADIGAN, az anyarozsból pedig a GYNOFORT, SECADOL, ERGAM, ERGAMIN, ERGOSECAN, ERGOSEDYL stb. Az organoterápiás és a gyógynövény készítmények mellett egyre nagyobb tért hódítottak a szintetikus gyógyszerek, melyek közül első volt a ma is forgalomban levő KALMOPYRIN. A védjegyet 1910-ben jelentettük be. Ebből az időből való egyéb szalicilsav készítmény védjegyeink: HYDROPYRIN, NEOHYDROPYRIN, stb. 1911-ben jelentettük be a még ma is forgalomban levő HYPEROL készítményünk védjegyét, melynek hatóanyaga hidrogénperoxid. Ezen alapanyagból készült további készítményeink védjegye a PEROXYGENOL és a PEROXYD. A köszvény kezelésére használt készítményünk védjegye volt a TOPHOSAN, a kombinációs készítményeink védjegyei pedig a NOVOTOPHOSAN, a TOPHOSANYL, a TOPHOSAMIN és az ACITOPHOSAN. A század elejei védjegyek túlnyomórészt leíró jellegűek voltak: elsősorban a gyógyszer eredetére, ill. a felhasználási területre utaltak. Tehát kezdetben az üzemileg gyártott készítményeket is gyógyszerészeti ill. ahhoz közel álló elnevezésekkel védjegyeztették. A későbbi évtizedekben a leíró védjegyeink aránya csökkent, azonban nem tűntek el teljesen. Számos fantáziaszó szerepelt védjegyeink között, nemegyszer mitológiai, irodalmi vagy történelmi nevekből alkotva (DAEDALON, CALYPSOL stb.). Külföldi példák alapján a védjegy-alkotásnál alkotóelemként mi is belevettük a RICHTER GEDEON cégnevünkre utaló RI, RICHT, RIG, RIGE szótagokat. Több tucatból álló ilyen védjegyünk van, pl. a RIGEDAL, RIGEVIDON, stb. 1923-ban a vállalatot Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. néven részvénytársasággá szervezték és ettől az időtől számítódnak védjegyeink külföldi bejelentései, ez jelentette a gyár exporttevékenységének kezdetét. Hamarosan megalakult többek között a törökországi, mexikói, milánói és londoni Richtervállalat, melyek főleg kiszereléssel és a gyógyszerek forgalmazásával, az export fejlesztésével foglalkoztak. Mai szóhasználattal élve, a „Richter” akkor már kezdett multinacionális vállalattá válni. Mindezekkel kapcsolatban a gyár nagy gondot fordított védjegyeinknek az export igényeinek megfelelő külföldi lajstromoztatására. A II. világháború utolsó éveiben a Richter Gedeon Rt. a Dreher sörgyárral közösen Paracelsus néven tápszergyárat alapított, mely többek között a SERTAMIN néven forgalmazott fehérjepótló élesztő* Teech Katalin a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. iparjogvédelmi ügyintézője
