Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja

1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 37 A relatív innovációs hatékonyság indikátora az or­szágokat a technika meghatározott területén a technoló­giai fejlődésre gyakorolt befolyásuk szerint rangsorolja. A technika összterületén, valamint pl. a manipulá­torok és villástargoncák területein az indikátorokkal kapcsolatosan végzett eddigi vizsgálatokat ki kell egészí­teni és számítógépes módszerekkel alátámasztva tovább kell folytatni. Ugyancsak alapos vizsgálatok szükségesek az eddig vizsgált indikátorok igazolására és további szabadalmi indikátorok kifejlesztésére. 4. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA használata A SZABADALMI STATISZTIKÁBAN Tekintettel arra a nagy adattömegre, amellyel a szaba­dalmi dokumentumok feldolgozásakor meg kell küz­deni, elkerülhetetlen a számítógépek alkalmazása ab­ból a célból, hogy az adatállományt kezeljük, abban keressünk és az eredményeket statisztikailag kiértékel­jük. A felhasználónak azonban mindig el kell dönteni, hogy az adott esetben melyik számítástechnikai eszköz és melyik szoftver alkalmazása célszerű. A nagy számí­tógépeknek megvan az az előnyük, hogy nagy a tároló­­kapacitásuk és a feldolgozó sebességük, ezzel szemben a személyi számítógépeknek a fölénye könnyű hozzá­férhetőségükből és rugalmasságukból adódik. Nem le­het arról szó, hogy a ,,nagy számítógép vagy személyi számítógép" kérdését egyszer és mindenkorra megvá­laszoljuk; a fontos az, hogy minden esetben megtalál­juk a helyes választ, akár nagyszámítógépnek, akár személyi számítógépnek hívják, vagy a kettő összmun­kájáról van szó. 4.1 Nagyszámítógépek alkalmazása Az olyan különösen nagy adatbázisok kezelésében, mint amilyenek a szabadalmi adatbázisok, a nagyszámí­tógépek felhasználására van szükség. Az adatbankokhoz gyakran online kapcsolat is biztosított, továbbá rend­szerint lehetőség van az adatok statisztikai feldolgozá­sára is. WILSON (6) megvizsgálta a Telesystemes-Questel adatbankrendszerben működő NEMSORT parancsot és a következő végkövetkeztetéshez jutott: „A tárgysza­vak (szakkifejezések) kigyűjthetők az adattételek egyes mezőiből, és akár alfabetikusán, akár előfordulásuk szerint sorba rendezhetők. A szortírozható tárgyszavak száma korlátozott (500 tárgyszó) és még ezen a hatá­ron belül is megengedhetetlenül sok időt vesz igénybe némely művelet, legalábbis azok számára, akik szükség­szerűen figyelemmel vannak az online kapcsolat költ­ségeire, A szintaxis komplikált és bizonyos jártassá­got követel a Questel rendszerben. A NEMSORT hátránya továbbá, hogy mindig csak egy adatmezőt dolgoz fel — miközben a legtöbb eset­ben több adatmező összefüggő feldolgozása volna szük­séges. Ezért előbb több keverőlépésben ki kell szortí­rozni a dokumentumokat más adatmezőkkel való ösz­­szerendezéshez, majd a MEMSORT parancsot többször ki kell adni." A nagyszámítógépek ugyancsak el vannak látva sta­tisztikai programcsomagokkal. E tekintetben két irány­zat különböztethető meg: általános statisztikai prog­ramcsomagok, illetve olyanok, amelyek kifejezetten a szabadalmi adatok feldolgozásához készültek. Az olyan általános célú csomag, mint például a Robotron Kombinát „PP Statistik" nevű csomagja, számos vizs­gálati lehetőséget kínál. Megemlíthető példaként a gya­korisági megoszlások elemzése, a korreláció-, regresszió- és a varianciaanalízis. A betáplálandó adatok rendszerint már egy sajátosan előkészített formában állnak rendel­kezésre. Az ilyen programcsomagok használata a speciá­lisan a szabadalmakra szabott szoftverekkel végzett elemzések kiegészítésére ajánlatos. Ez lehetővé teszi a dokumentumnyilvántartások feldolgozását, a kívánt ada­tok kigyűjtését az egyes adatmezőkből és az adatok elő­­keresését. Idő- és rangsorok képezhetők, amelyek az­után statisztikailag feldolgozhatok. Ezzei a témakörrel kapcsolatban említhető meg az ilmenaui főiskolán ren­delkezésre álló „ADP 30/31" jelű programcsomag, amely többek között a fentiekben már említett szabadalmi indikátorok meghatározását teszi lehetővé. A nagyszámítógépek alkalmazását a csekély rugal­masság és grafikai képesség hiánya korlátozza. 4.2 A személyi számítógép használata Az adatbankok személyi számítógépekkel való kezelésé­hez a szoftverek széles választéka áll rendelkezésre, kezdve az olyan relatíve kicsi rendszerekkel, mint az Ashton Tate cég dBase szoftvere, egészen az olyan programcsomagokig, mint a DIALOG/M vagy az ISIS/M, amelyek hasonló képességekkel rendelkeznek, mint névrokonaik a nagyszámítógépeken. Ezeknek a képes­ségeknek a használhatóságára lényegében a megfelelő hardver felhasználhatóságától is függ, különösen a fő­memória kapacitásától és az alkalmazott tárolótól. Ez a technika különösen akkor alkalmazandó, ha a folyamatosan beérkező új dokumentumnyilvántar­tások segítségével sikerül egy saját adatbankot kiépíteni, amely meghatározott kritériumok alapján tartalmában be van határolva, és például egy kutatócsoportnak le­hetővé teszi a gyors, online-független keresést. Uj lehetőséget nyújt a személyi számítógépre tele­pített adatbankot illetően a kompakt lemez. Ennek segítségével a nagyon nagy teljes-szöveg típusú adat­bankokban is lehetséges a keresés. Az ilyen CD-ROM- adatbázisok, amelyek rajzokat is magukba foglalnak, már a szabadalmi információ számára is elérhetők, és legalábbis a nagyobb információs helyeken, amilye­nek a szabadalmi könyvtárak, előnyösen alkalmazha­tóak. Az adatbázisokat ebben az esetben központilag, nagyszámítógépeken állítják elő. A lemezeken szállít­ják a kereső szoftvereket, és csupán egy CD-ROM lejátszó berendezés szükséges még. A CD-ROM szaba­dalmi információban való használatának elemzése STILLGER-nél és HARTUNG-nál (14) megtalálható. A személyi számítógépekhez rendelkezésre álló adatbankprogramok gyakran lehetőséget nyújtanak egyes meghatározott paraméterek szerinti elemzésekre. Ez a lehetőség mégsem elegendő a szabadalmi statiszti­

Next

/
Oldalképek
Tartalom