Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja
1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 37 A relatív innovációs hatékonyság indikátora az országokat a technika meghatározott területén a technológiai fejlődésre gyakorolt befolyásuk szerint rangsorolja. A technika összterületén, valamint pl. a manipulátorok és villástargoncák területein az indikátorokkal kapcsolatosan végzett eddigi vizsgálatokat ki kell egészíteni és számítógépes módszerekkel alátámasztva tovább kell folytatni. Ugyancsak alapos vizsgálatok szükségesek az eddig vizsgált indikátorok igazolására és további szabadalmi indikátorok kifejlesztésére. 4. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA használata A SZABADALMI STATISZTIKÁBAN Tekintettel arra a nagy adattömegre, amellyel a szabadalmi dokumentumok feldolgozásakor meg kell küzdeni, elkerülhetetlen a számítógépek alkalmazása abból a célból, hogy az adatállományt kezeljük, abban keressünk és az eredményeket statisztikailag kiértékeljük. A felhasználónak azonban mindig el kell dönteni, hogy az adott esetben melyik számítástechnikai eszköz és melyik szoftver alkalmazása célszerű. A nagy számítógépeknek megvan az az előnyük, hogy nagy a tárolókapacitásuk és a feldolgozó sebességük, ezzel szemben a személyi számítógépeknek a fölénye könnyű hozzáférhetőségükből és rugalmasságukból adódik. Nem lehet arról szó, hogy a ,,nagy számítógép vagy személyi számítógép" kérdését egyszer és mindenkorra megválaszoljuk; a fontos az, hogy minden esetben megtaláljuk a helyes választ, akár nagyszámítógépnek, akár személyi számítógépnek hívják, vagy a kettő összmunkájáról van szó. 4.1 Nagyszámítógépek alkalmazása Az olyan különösen nagy adatbázisok kezelésében, mint amilyenek a szabadalmi adatbázisok, a nagyszámítógépek felhasználására van szükség. Az adatbankokhoz gyakran online kapcsolat is biztosított, továbbá rendszerint lehetőség van az adatok statisztikai feldolgozására is. WILSON (6) megvizsgálta a Telesystemes-Questel adatbankrendszerben működő NEMSORT parancsot és a következő végkövetkeztetéshez jutott: „A tárgyszavak (szakkifejezések) kigyűjthetők az adattételek egyes mezőiből, és akár alfabetikusán, akár előfordulásuk szerint sorba rendezhetők. A szortírozható tárgyszavak száma korlátozott (500 tárgyszó) és még ezen a határon belül is megengedhetetlenül sok időt vesz igénybe némely művelet, legalábbis azok számára, akik szükségszerűen figyelemmel vannak az online kapcsolat költségeire, A szintaxis komplikált és bizonyos jártasságot követel a Questel rendszerben. A NEMSORT hátránya továbbá, hogy mindig csak egy adatmezőt dolgoz fel — miközben a legtöbb esetben több adatmező összefüggő feldolgozása volna szükséges. Ezért előbb több keverőlépésben ki kell szortírozni a dokumentumokat más adatmezőkkel való öszszerendezéshez, majd a MEMSORT parancsot többször ki kell adni." A nagyszámítógépek ugyancsak el vannak látva statisztikai programcsomagokkal. E tekintetben két irányzat különböztethető meg: általános statisztikai programcsomagok, illetve olyanok, amelyek kifejezetten a szabadalmi adatok feldolgozásához készültek. Az olyan általános célú csomag, mint például a Robotron Kombinát „PP Statistik" nevű csomagja, számos vizsgálati lehetőséget kínál. Megemlíthető példaként a gyakorisági megoszlások elemzése, a korreláció-, regresszió- és a varianciaanalízis. A betáplálandó adatok rendszerint már egy sajátosan előkészített formában állnak rendelkezésre. Az ilyen programcsomagok használata a speciálisan a szabadalmakra szabott szoftverekkel végzett elemzések kiegészítésére ajánlatos. Ez lehetővé teszi a dokumentumnyilvántartások feldolgozását, a kívánt adatok kigyűjtését az egyes adatmezőkből és az adatok előkeresését. Idő- és rangsorok képezhetők, amelyek azután statisztikailag feldolgozhatok. Ezzei a témakörrel kapcsolatban említhető meg az ilmenaui főiskolán rendelkezésre álló „ADP 30/31" jelű programcsomag, amely többek között a fentiekben már említett szabadalmi indikátorok meghatározását teszi lehetővé. A nagyszámítógépek alkalmazását a csekély rugalmasság és grafikai képesség hiánya korlátozza. 4.2 A személyi számítógép használata Az adatbankok személyi számítógépekkel való kezeléséhez a szoftverek széles választéka áll rendelkezésre, kezdve az olyan relatíve kicsi rendszerekkel, mint az Ashton Tate cég dBase szoftvere, egészen az olyan programcsomagokig, mint a DIALOG/M vagy az ISIS/M, amelyek hasonló képességekkel rendelkeznek, mint névrokonaik a nagyszámítógépeken. Ezeknek a képességeknek a használhatóságára lényegében a megfelelő hardver felhasználhatóságától is függ, különösen a főmemória kapacitásától és az alkalmazott tárolótól. Ez a technika különösen akkor alkalmazandó, ha a folyamatosan beérkező új dokumentumnyilvántartások segítségével sikerül egy saját adatbankot kiépíteni, amely meghatározott kritériumok alapján tartalmában be van határolva, és például egy kutatócsoportnak lehetővé teszi a gyors, online-független keresést. Uj lehetőséget nyújt a személyi számítógépre telepített adatbankot illetően a kompakt lemez. Ennek segítségével a nagyon nagy teljes-szöveg típusú adatbankokban is lehetséges a keresés. Az ilyen CD-ROM- adatbázisok, amelyek rajzokat is magukba foglalnak, már a szabadalmi információ számára is elérhetők, és legalábbis a nagyobb információs helyeken, amilyenek a szabadalmi könyvtárak, előnyösen alkalmazhatóak. Az adatbázisokat ebben az esetben központilag, nagyszámítógépeken állítják elő. A lemezeken szállítják a kereső szoftvereket, és csupán egy CD-ROM lejátszó berendezés szükséges még. A CD-ROM szabadalmi információban való használatának elemzése STILLGER-nél és HARTUNG-nál (14) megtalálható. A személyi számítógépekhez rendelkezésre álló adatbankprogramok gyakran lehetőséget nyújtanak egyes meghatározott paraméterek szerinti elemzésekre. Ez a lehetőség mégsem elegendő a szabadalmi statiszti