Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az 1989. évi hazai találmányi és újítási tevékenység a statisztikai adatok tükrében

18

4. sz. Melléklet

1990/8 - SzKV

A fenti tendencia jelentkezett az újítók létszámadatai tekintetében is. Az államigazgatási felügyeletű vállalatok az 1985. évi 77,2 százalékos részarányukhoz képest

1987- ben csak az újítók 46,7 százalékát képviselték, míg az új vállalatirányítási formájú szervezetek 11,1 százalékról 40,4 százalékos arányt értek el.

Az újítások hasznos eredménye, valamint a kifizetett újítási díjak tekintetében a gazdálkodási formák szerinti megoszlás még látványosabban változott. A hasznos eredmény 80,5 százaléka 1985-ben az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál realizálódott, és csak 10,2 százaléka a nem államigazgatási irányításúaknái.

1986-ban már 47,6 százalék: 40,7 százalék — volt az arány, 1987-ben pedig 40,9 százalék illetve 50,3 százalék tehát a súlypont egyértelműen áttolódott. Az újítási díjakból az államigazgatási felügyelet alatt álló szervezetek az 1985. évi 77,5 százalékhoz képest 1987-ben már csak 36,6 százalékkal részesedtek, míg az új vállalatirányításúak 10,3 százalékról 48,7 százalékra emelkedtek.

1988-ban az újítási tevékenységben is (a találmányihoz hasonlóan) megkezdődött a visszarendeződés. Minden mutató tekintetében csökkent az új vállalatvezetési formák részaránya, és párhuzamosan emelkedett a hagyományos felügyeletű szervezeteké. A változás a gazdasági adatok tekintetében volt erőteljesebb. A hasznos eredmény vonatkozásában mindez azzal járt, hogy 1988- ra az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok viszszaszerezték vezető helyüket. A másik csoport már csak a kifizetett újítási díjak tekintetében képviselt nagyobb részarányt.

Az elmúlt évben az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok részesedése nem változott jelentősen

1988- hoz képest. Csökkent viszont a más vállalatirányítási formák részaránya minden mutató tekintetében. Ugyanez a tendencia jelentkezett a szövetkezetek esetében is. Pozitív irányú változás figyelhető meg a gazdasági társulásoknál, amelyek például a hasznosítás és a kifizetett újítási díjak tekintetében a gazdálkodási formák sorrendjében a harmadik helyre kerültek.

5. 4. Az újítási tevékenység területi szerkezete

I

Az újítási tevékenység területi alakulásáról, a megyék szerinti megoszlás alapján nyerhetünk információkat. (A vonatkozó adatokat a 12. táblázat tartalmazza).

Az újítási tevékenység a találmányinál kevésbé koncentrálódott a fővárosban. A teljesítményi és létszámadatok esetében Budapest 40 százalék-körüli értéket képvisel. A kifizetett újítási díjak tekintetében a főváros részaránya ennél magasabb, de nem éri el az 50 százalékot.

Az újítási tevékenység tekintetében a megyék közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén, aminek részesedése a mutatókat tekintve 10 százalék körüli. A többi megyének a tevékenységben betöltött szerepét az alábbi módszer segítségével tártuk fel. Az újítási tevékenységet jellemző statisztikai adatok alapján rangsoroltuk a megyéket 1-től 19-ig. A sorszámokat összegezve kaptuk meg a végső sorrendet, ez alapján soroltuk be a megyéket alacsony, közepes és erős intenzitású kategóriákba.

A találmányi tevékenységnél kialakult rangsor alapján szintén kategorizáltuk a megyéket a folyamat intenzitása szerint. A kapott kétféle (újítási és találmányi tevékenység intenzitása szerinti) besorolást „mátrix-táblában" helyeztük el, ami alapján a megye iparjogvédelmi tevékenysége komplexen minősíthető (13. táblázat).

12. táblázat Az újítási tevékenység teljesítmény- és létszámadatainak, valamint gazdasági mutatóinak megyék szerinti

megoszlása 1988—1989. évben

Megyék

Benyújtott djitási javasl.

Hasznosított újítási javaslatok

Újítók száma -Díjazás alapjául szolgáló pénzben mért haszn.eredmén'

_Kifizetett újítási díj

1980

1909

1900

1989

1908

1989

1900

1989

1980

1909

BudaDe5t

*2,5

40,3

40,7

38,4

43,0

42,1

45,2

42,0

40,1

45,0

__Baranya_______________

2,6

2,9

2,9

3,0

2,7

2,9

1,7

3,3

2,1

5,5

Bács-Kiskun

7.0

1,9

1,7

1,8

2,0

2,0

2,4

2,7

2,5

2,7

Békés

2.1

2.0'

2.1

2,3

2,5

2,3

1,2

1,2

1,6

1.5

Porsod-Abauj-Zemplén

11,4

11,9

13,1

13,2

9,4

9,3

12,3

13,9

8,8

10,1 '

Csonnrád

3,0

3,0

3,6

3,6

3,6

3,6

2,9

2,1

4,0

4,4

Felér

4,0

4,8

5,4

6,4

4,0

4,3

4,9

6,2

3,7

4,3

___Győr-Sgprnn__________

».2

3,1

4,3

5,1

3,9

5,3

3,1

3,4

2,9

3,0

Hajdu-Bihar

3.4

3.9

3,1

3.2

3.8

4.4

3.5

4,0

3.6

3.9

Heves

2,2

2,1

2,2

2,0

2,0

2,3

1,8

1,6

1,0

1,9

Komárom

3,2

3,4

4,0

3,8

3,0

3,3

3,1

2,5

2,8

2,2

Nógrád

2,1

2.2

2.0

2.0

1.8

2.1

1.2

1.5

1.4

1.4

Pest

3,0

3,1

2,7

2,9

3,1

3,1

4,2

2,2

4,7

2,9

Somogy

1,4

1,4

1,3

1,4

1,3

1,3

1,2

1,0

1.2

____Q.?._

S7abnles-Szatmár

1,6

1,2

1,4

1,2

1,7

1,4

1.1

0.9

1 .6

1.7

Szolnok

2,9

3,0

2.8

3.7

3.3

3.1

3,3

3,0

____Lá—

2.3

Tolna

1,0

1,2

1,0

1,2

1,1

1,3

0,5

0,8

0,7

0,9

Vas

1,3

1,1

1,4

1,1

1,5

1,2

1,0

0,6

1,1

0,0

Veszprém

3,2

2,9

3,2

3,1

3,3

3,3

4,6

5,7

3,5

3,7

Zâlâ

1,3

1,0

1,1

1,1

1,4

1,4

0,0

1,4

____L0_

____QaZ__

összesen :

100

100

100

100

100

1Û0

100

100

100

100