Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az 1989. évi hazai találmányi és újítási tevékenység a statisztikai adatok tükrében
2 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV Az elmúlt években jelentősen emelkedett a Magyarországon tett szabadalmi bejelentések száma, amelynek eredményeképpen az 1980. évi 3172-höz képest 1989- ben 6935 kérelmet nyújtottak be az Országos Találmányi Hivatalhoz. A közel 7000 bejelentés rekordnak tekinthető az 1895 óta működő önálló magyar iparjogvédelmi hatóság történetében. Rontja azonban az örvendetes képet, hogy a benyújtott kérelmek számának növekedési üteme az elmúlt évben megtorpant, szemben az 1986— — 1988. közötti időszakra jellemző 10 százalékos növekedéssel. A szabadalmi bejelentések eredetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi bejelentések száma számottevően visszaesett. A hazai benyújtott kérelmek száma 1945-től 1968-ig minden évben meghaladta a külföldiekét; ezt követően — egészen 1979-ig, mint ahogy azt az 1. ábra mutatja — a külföldről érkezett bejelentések kerültek túlsúlyba. 1. ábra: A Magyarországon tett szabadalmi bejelentések számának alakulása Ezután - 1980-tól kezdődően — a korábbi, 1945-től érvényes tendencia jelentkezett: a hazai bejelentések száma minden évben meghaladta a külföldiekét. A külföldről bejelentett találmányok 1988-ban kerültek ismét túlsúlyba. Az elmúlt évben a belföldről benyújtott szabadalmaztatási kérelmek száma korábban nem tapasztalt mértékben 19 százalékkal csökkent. A fentiek ismeretében megállapítható, hogy az országban a korábbi, illetve a megindult reformfolyamatok felkeltik a külföldiek érdeklődését a hazai gazdaság és piac iránt. A külső érdeklődés fellendülése pozitív jelenség, ezzel szemben nem tekinthető annak a belföldi stagnálás, illetve visszaesés. A hazai eredetű bejelentések mérsékelt emelkedése, és az ezt követő csökkenése azért is meglepő, mert a személyi jövedelemadó bevezetésekor a szakemberek jelentős növekedést jósoltak e téren. Sokan voltak azon a nézeten, hogy mivel az újítási díjak nem részesülnek adókedvezményben, erősödik a törekvés a jelentősebb újítások szabadalmaztatására. A hazai eredetű bejelentések visszaesése alapvetően tükrözi az átalakulóban lévő magyar gazdaság bizonytalan helyzetét. A szolgálati bejelentések csökkenése öszszefügg a vállalatok szűkülő anyagi lehetőségeivel, a gazdasági szabályozók bizonytalanságával, az átszervezésekből származó szervezeti és egzisztenciális problémákkal. Az egyéni bejelentések visszaszorulásának pontos okai még nem ismertek, de feltehetően szerepet játszik a hosszútávú érdekeltség hiánya, a társadalmi-gazdasági rendszer instabilitása. A belföldi bejelentőknek több mint a fele magánfeltaláló. Az egyéni bejelentések 1968-ig lényegesen meghaladták a szolgálati jellegűeket (lásd a 2. ábra). 1. A hazai bejelentések száma S 3530 г 2. A szolgálati bejelentések száma 3. Az egyéni bejelentések száma ibtb :c7c I?:? :?öü 2. ábra: A Magyarországon tett hazai szabadalmi bejelentések számának alakulása A meginduló reformfolyamat a gazdálkodó szervezetek keretei között alkotott találmányoknak kedvezett, és így a magánbejelentések visszaesésével járt együtt. Az egyéni bejelentések a 80-as évek elején kaptak nagyobb lendületet, feltehetően a kisvállalkozások elterjedésével összefüggésben. A hazai eredetű bejelentések 62,2 százalékát 1980- ban a szolgálati találmányok adták. Ez az arány fokozatosan áttolódott az egyéni bejelentések irányába, így 1985-ben a szolgálati találmányok 50,2 százalékot képviseltek, 1987-ben pedig már csak 44,6 százalékot. Az utóbbi 10 év statisztikai adatai nemcsak a külföldi, hanem az egyéni-feltalálói aktivitás élénkülését is jelezték. Ezek alapján sokan a következő évekre a külföldi, valamint a hazai magánbejelentések emelkedését prognosztizálták. E várakozásnak azonban ellentmond az egyéni bejelentések elmúlt évi 20 százalékos visszaesése. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség a szolgálati találmányok stagnálása, illetve 1989. évi csökkenése, ami azt jelzi, hogy a megindult reformfolyamatok nem ösztönzik eléggé a kutatás-fejlesztési tevékenységet. A vállalati bejelentések visszaesése a gazdálkodó szervezetek, illetve a velük munkaviszonyban álló feltalálók csökkenő érdekeltségére utal. A szolgálati találmányok háttérbe szorulása azt is jelenti, hogy az alkotások hasznosítása és az ezzel járó eredmény is visszaesik. 1.2 A szabadalmi bejelentések struktúrális jellemzői A szabadalmi bejelentések struktúrájának elemzése fontos információkat szolgáltat egy adott terület iránti külföldi és hazai érdeklődésről, a piac telítettségéről, a termék-életgörbék alakulásáról. Szerkezetvizsgálattal feltárhatók a főbb fejlesztési irányok, illetve a korábbiaktól eltérő új tendenciák. Értékelési szempont lehet a külföldi konkurencia szabadalmaztatási törekvése, illetve a hazai vállalatok aktivitásának alakulása az egyes területeken. 1. A szabadalmi bejelentések száma 2. A hazai bejelentések száma 3. A külföldi bejelentések száma / / / 1
