Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 3. szám - dr. Horváth Mária, dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben
V 1990/6 - SzKV 3. sz. Melléklet 45 t- i IS Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben (Összeállította: dr. Horváth Mária és dr. Ficsor Mihály) A találmány célkitűzéseinek és előnyeinek ismertetése a jogalapításhoz nem elegendő. Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely tartalmazza a bejelentő nevét és címét, továbbá a találmány lényegének ismertetését. (Szt. 40. §. (3) bek.) A kérelmező 1986. április 3-án „csúszásmentes szerkezetű zokni gyártása” című szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz. Az OTH a bejelentést — arra hivatkozva, hogy az a jogalapításhoz szükséges feltételeket nem tartalmazza — további eljárás mellőzésével elutasította. A határozat indokolása szerint a leírás a találmány tárgyának megvalósításához szükséges műszaki információkat nem tartalmazza, igénypont hiányában a bejelentő oltalmi igénye sem ismeretes. A kérelmező a hivatali határozat megváltoztatását és — az eljárás során, 1987. január 21-én előterjesztett, átdolgozott szabadalmi bejelentése alapján — a szabadalom engedélyezését kérte a bíróságtól. Álláspontja szerint eredeti szabadalmi bejelentése ugyan alakilag nem volt szabályszerű, de a találmány lényegét, alkalmazási területét, célkitűzését és kedvező hatását ismertette, így jogalapításra alkalmas volt. A megváltoztatási kérelem nem alapos. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, az 1983. évi 5. tvr.-rel módosított 1969. évi II. törvény (Szt.) 40. §. (3) bekezdése szerint jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a találmány lényegének [41. §. (1) bekezdés] ismertetését tartalmazza. Helyesen állapította meg az Országos Találmányi Hivatal, hogy a kérelmező szabadalmi bejelentése e törvényi követelményeknek nem felelt meg. A néhány soros elsőbbségi leírás túlnyomórészt csupán a találmány célkitűzéseit, előnyeit taglalja, melyek a bejelentés jogalapításra alkalmas volta szempontjából irreleváns adatok. Érdemi adatközlésként pedig a bejelentés csupán azt rögzíti, hogy az „elasztikus anyagtöbblet a zokni lábfej fölötti részénél van és a szára vége felé (fölfelé) az elaszticitás fokozatosan csökken”. Az „elasztikus anyagtöbblet” kifejezés azonban nem elegendő információ annak megvalósításához, és — legalább vázlatos ábra hiányában — nem derül ki pontosan a leírásból az „anyagtöbblet” kialakítási helye sem. A „zokni lábfej feletti része” meghatározás ugyanis többértelmű: jelentheti a zokni fejrészének lábfej feletti, azaz felső részét, valamint a zokni szárát is. Az elsőbbségi leírás adatai alapján mindezekért a találmány tárgya szakember által sem valósítható meg. A kérelmező eredeti szabadalmi bejelentése tehát oly mértékben hiányos volt, hogy ahhoz anyagi és eljárásjogi joghatások nem fűződhetnek. Jogalapításra alkalmatlan volta miatt pedig a Hivatal — az Szt. 44. §(2) bekezdése alapján — jogszerűen utasította el a szabadalmi bejelentést, további eljárás mellőzésével. A kérelmező 1987. január 21-én benyújtott átdolgozott szabadalmi bejelentése ugyan az elsőbbségi leírásnál lényegesen több útmutatást tartalmaz, de a bejelentés jogalapításhoz szükséges kellékei az eljárás későbbi szakaszában nem pótolhatók; e szabadalmi bejelentés •— új elsőbbségi nappal — új bejelentésként értékelhető. Mindezekre tekintettel a bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította. (3. Pk. 20733/1987.) Nem sért az OTH eljárásjogi szabályt, ha a hiánypótlásra ismételten adott határidő újabb elmulasztása következményeként a bejelentést a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el (Szt. 44. § (3) bek., 48. § (2) bek.). Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmezőnek az „Elrendezés jelvisszafordulás kizárására és/vagy távbeszélő vonalak csoportos illesztésére, főleg konferencia hálózatokhoz” című szabadalmi bejelentését az 1987. március 23-án kelt határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint a bejelentő négy ízben kért és kapott határidő-hosszabbítást átdolgozott leírás és kivonat benyújtására. Az ötödik határidő-hosszabbítási „kérelmet” a hivatal elutasította. A rendelkezésre álló anyagot megvizsgálva a hivatal megállapította, hogy a bejelentés az Szt. 40. íjának (2) bekezdésében meghatározott alaki követelményeknek nem felel meg: az oltalmi kör áttekinthetetlen; a kivonat nem a jellemző ábra alapján ismerteti a találmányt. A kérelmező a határozat megváltoztatása iránt a Fővárosi Bírósághoz fordult. Álláspontja szerint az újabb határidő-meghosszabbítási kérelem is indokolt volt; a hivatal pedig olyan hiányosságra alapította az elutasító határozatát, amelyre nézve őt pótlásra nem hívta fel.