Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 2. szám - Dr. Horváth Mária, Dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben
1990/4 - SzKV Melléklet . 51 Az 1983. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1969. évi II. törvény (Szt.) 34. § (1) bekezdése szerint az OTH a szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, az 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény (Ae) előírásai szerint jár el. Az Ae. 42. § (1) bekezdése szerint az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. A 43. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a határozatnak — egyebek mellett — indokolást kell tartalmaznia, amelyben a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, stb. ismertetni kell. Az e szakaszhoz fűzött indokolás szerint az eljáró államigazgatási szervnek az ügyfél valamennyi kérelmével foglalkoznia kell és döntése során ezekben érdemben állást kell foglalnia. A bíróság szerint az OTH nem tett eleget a fenti törvényben meghatározott döntési és indokolási kötelezettségének. A kérelmező újdonság és haladás hiánya miatt kérte a támadott szabadalom megsemmisítését, megjelölve bizonyítékul hat közleményt. Az OTH határozata azonban csak az újdonság kérdéskörét érintette, a haladás kérdését egyáltalán nem Nem foglalkozott tehát a hivatal az ügyfél valamennyi kérelmével, így határozata jogsértő. A határozat másik hiányossága, hogy az elbírált kérdésre (újdonság) nézve sem tartalmaz indokolást. Az újdonságrontónak megjelölt közlemények tartalmát nem elemezte, nem nyilvánította ki, hogy melyiket milyen okból nem tartja elfogadhatónak. Csupán deklarálta, hogy a........bizonyítékokat nem értékelte elégségesnek" . Ilyen határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelem alapossága vagy alaptalansága felől a bíróság nem tud dönteni. Kellően megindokolt, s annak tartalma fölött ütköztetett műszaki álláspontok ismerete szükséges ugyanis annak megállapításához, hogy helyes volt-e az OTH — újdonság kérdésében — hozott határozata. Az OTH tehát nem tett eleget az Áe. 43 §-ában meghatározott döntési és indokolási kötelezettségének, ez a mulasztás pedig a bírósági eljárásban nem pótolható. A bíróság ezért — a Szt. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az OTH határozatát hatályon kívül helyezi és a hivatalt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban az OTH-nak meg kell vizsgálni a támadott zagyszivattyú haladójellegét is a kérelmező által megjelölt közlemények alapján, a szembeállított megoldások előnyeinek és esetleges hátrányainak mérlegelése útján, majd az e kérdésekben elfoglalt álláspontjának deklarálása után döntést kell hoznia a támadott szabadalom haladó jellege körében. Az újdonság kérdéskörében ugyancsak külön-külön kell foglalkoznia valamennyi — e jogcímet érintő — közleménnyel és összevetni azok műszaki tartalmát a támadott berendezés jellemzőivel s ki kell fejteni az indokolásban, hogy a felsorolt bizonyítékokat miért „nem értékelte elégségesnek”. Ha az OTH ismert elemek kombinációs hatása alapján vélte fenntarthatónak a berendezés oltalmát, ki kell nyilvánítania, milyen hatást tartott értékelhetőnek. A fenti kérdésekben való OTH állásfoglalás és indokolás nem mellőzhető, a bíróság ezért helyezte hatályon kívül az OTH határozatát. (3. Pk. 24594/1988.)
