Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1989 (94. évfolyam, 1-4. melléklet)
1989 / 1. szám - Adler Györgyné, Posteinerné Toldi Mária: A termékoltalom bevezetésével kapcsolatos egyes kérdések
6 Melléklet 1989/3 -SzKV problémát jelentenek a gyógyszer és nem-gyógyszer, határterületre eső termékek (pl. kozmetikumok, fertőtlenítőszerek, állati hús- vagy tej hozam nőve lő készítmények stb.), oltalmazási kérdései. A vázolt kérdések is indokolják, hogy a termékoltalom bevezetésének kérdését hazánkban is napirendre kell tűzni. 4.) Közvetlen termékoltalom hazai bevezetésének időszerűségéről és lehetőségeiről A szabadalmi oltalom legfőbb célja, rendeltetése a technikai haladás előmozdítása. A megvalósítás egyik eszköze és ösztönzője lehet a hatásos szabadalmi rendszer, amelynek keretében a haladást biztosító fejlesztési tevékenység — az ipari kutatás — eredménye megfelelő oltalomban részesül. Gazdaságpolitikánk egyik fő problémája és egyik nagy feladata, hogy megfelelő ütemben és arányban tudjunk új technikát és terméket létrehozni. Mint az elmúlt évek tapasztalatai is mutatják, gazdaságunk erősen függ a világpiactól már ma is, de a jövőben egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy eredeti, új termékek nélkül tartósan kielégítő eredményeket tudjunk a világpiacon elérni. A világpiac jelenlegi szintje egyre kevésbé fog kedvezni a reprodukcióból származó termékek exportjának s a vegyi termékekre vonatkozó oltalom elterjedésével nyilvánvalóan csökken azoknak az országoknak a száma, ahová egy termék exportálása megkísérelhető — még abban az esetben is, ha a termék előállítási eljárására sikerül szabadalmat szerezni. Ma már a reprodukciós kutatások is egyre időigényesebbé válnak, mert a külföldi cégek úgy védekeznek új termékeik reprodukálása ellen, hogy kevés adatot közölnek és egyre több eljárásváltozatot kísérelnek meg oltalmazni. így a reprodukciós kutatásoknál is lényegében új technológiát kell kifejleszteni, a reprodukcióval járó időveszteség csökkentheti a várt népgazdasági eredményt. Az előzőekben vázoltak alapján szükségesnek tűnik, hogy az említett termékek oltalmazhatóságának kérdése hazánkban is napirendre kerüljön. Kétségtelen, hogy ösztönzi a hazai kutató-fejlesztő tevékenységet a szabadalmi jogszabály módosítása, feltéve, hogy egyéb — elsősorban gazdasági vonatkozású — feltételek is megteremtődnek. Elméletileg a fejlődést, a műszaki haladást alapvetően az új anyag megalkotása jelenti, így az új szellemi alkotást oltalmazni hivatott szabadalomnak is elsősorban az snyagot kell védelemben részesítenie. A közel 100 éve .«nnálló termékoltalmi tilalom a műszaki kutatás-fejlesztést és a gyártást elsősorban új eljárások kidolgozására ösztönzi, ami — a gazdasági okok mellett — hatást gyakorolt a kutatás és az egész ipar szerkezetére. Ez persze nem jelenti azt, hogy új anyagok kutatására és gyártására az elmúlt években nem került sor és az ipar nem törekedett új és sikeres vegyi termékek, gyógyszerek kidolgozására. Miután a vegyipar és gyógyszeripar kutatás-fejlesztési törekvései eljárás-centrikusak, egyrészt nem alakult ki az új anyagok kutatásához és forgalmazásához feltétlenül szükséges teljes vertikum (farmakológiái háttér, marketing, orvosi tájékoztatás, propaganda, stb.), másrészt a feltalálók is könnyebben jutnak díjazáshoz új eljárások kidolgozása révén. A termékoltalom bevezetésével kapcsolatosan különböző hazai vélemények alakultak ki, amelyek elsősorban az előzőkben vázolt struktúrával kapcsolatosak. A termékoltalom ellen szóló érvek közül a legfontosabbak a következők: — termékoltalmat akkor optimális egy adott országban bevezetni, ha az ipar ezt a fejlettség egy bizonyos szintjén csaknem kiköveteli és amikor az iparban erős fellendülés mutatkozik, mivel a fejlettség egy bizonyos szintje az előfeltétele az erős oltalom (termékoltalom) bevezetésének; — egy-egy új vegyület kidolgozása 8—10 évet és 40 millió dollár vagy annál több ráfordítást igényel (a termelésbe történő bevezetéshez szükséges ráfordítások nélkül); ennek pénzügyi fedezete nem biztosított; — megnövekedne a külföldi konkurencia, vagyis a multinacionális vállalatoktól való függés; ennek következtében nehezebbé, adott esetben lehetetlenné válna egyes termékeknél a hazai ellátás biztosítása és a termékoltalommal nem rendelkező országokba irányuló export; ugyanakkor megnőne az importhoz, illetve a licencvásárláshoz szükséges devizaigény; — külön kell hangsúlyozni, hogy a belföldi ellátásban bizonyos gyógyszerek hiányát vagy a gyógyszerárak jelentős emelkedését okozhatja — ha csak átmenetileg is — a termékoltalom nem kellően körültekintő bevezetése; — bizonytalanná válna az eljárási találmányok helyzete, mivel csak függő szabadalmak megszerzésére lenne lehetőség. A termékoltalom mellett szóló érvek közül a legfontosabbak a következők: — A termékoltalom bevezetése kétségtelen hátrányokkal, nehézségekkel járna ugyan az első időkben, de elősegítené a vegyipar és gyógyszeripar termékszerkezetének kívánatos átalakítását; — Az eredeti termékek kidolgozásához szükséges nagyobb kutatási-fejlesztési költségek visszatérülnek, ha az új termék maga részesül oltalomban és így magas „specialitás" áron forgalmazható; — A reprodukciós eljárások kifejlesztése is költségigényes, ugyanakkor külföldi oltalmazhatóságuk esélye a termékoltalom terjedésével beszűkül; — A reprodukciós kutatások eredményeinek exportlehetőségei előreláthatólag tovább szűkülnek a szovjet jogszabály tervezett, a termékoltalom bevezetésére vonatkozó módosítása miatt; ez a várható változás teljesen új helyzetet teremt elsősorban a gyógyszeripari export szerkezetében; — Az iparilag fejlett országokban már bevezetett erős oltalommal azonos hazai jogi helyzet a tőkeerős külföldi vállalatok hazai befektetéseihez megteremtené a jogi garanciákat; — A reprodukciós kutatásokra továbbra is szükség lenne, mert az oltalmi idő lejártával szabaddá váló termékek hazai gyártására ezután is törekedni kell. Ha elemezzük az előzőekben felsorolt előnyöket és hátrányokat, megállapíthatjuk, hogy a termékoltalom bevezetése elsősorban nem iparjogvédelmi, hanem gazdaságpolitikai kérdés. A döntéselőkészítés során megfelelő gazdasági és pénzügyi intézkedések kidolgozására van szükség az originális termékek kutatási és fejlesztési feltételeinek megteremtésére. A vegyiparban és a gyógyszeriparban a kutatás és gyártás új alapokra való helyezése, a szerkezetátalakítás rendkívül tőkeigényes feladat.
