Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 2. szám - dr. Farkas Erzsébet: Az első és második indikáció szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján és a magyar szabadalmi törvény adta lehetőségek. Első rész
12 Melléklet 1988/6 -SzKV sem a szabadalmi oltalom terjedelmét nem változtatná meg. Visszavonulási lehetőséget nem biztosít abban az esetben, ha az anyagról később kiderül, hogy nem új, mivel az alkalmazás megállapítása nem kölcsönöz újdonságot az anyagnak. A BGH részben helybenhagyta a BPatG döntését, a két alap igénypont mellett (anyag és eljárás) két visszavonulási lehetőséget jelentő igénypontot nem engedélyezett. „Tulajdonképpen a célhoz kötött termékigénynek nincs jelentősége mindaddig, amíg a termékigény létezik. Itt feltételezhető, hogy az anyagigény érvénytelensége esetén a célhoz kötött termékigény visszavonulási igényt jelentene. Amennyiben a célhoz kötött termékigény azt állítja, hogy a karbamid egyedül vagy kompozícióban diabétesz kezelésére alkalmas, ez a speciális cél az alkalmazási igényben már benne van, és azáltal oltalom alatt van." c) A fellebbezés azonban részben eredményes volt: „Elvileg, mint ezt a Bíróság (BGH) ismételten megállapítja, semmi sem akadályozza, hogy alkalmazási igényt termék és annak előállítására vonatkozó igény mellett engedélyezzenek. ... Az anyag egy betegség kezelésére vonatkozó alkalmazása, amikor az anyag gyógyító hatását használjuk ki, nem kizárólag a gyógyszer orvos általi felírásából vagy alkalmazásából áll. Normális esetben magába foglal egy sor tranzakciót, amely az orvosi tevékenységtől eltérően nem esik kívül az ipari alkalmazhatóság területén, ilyen a formulázás, a gyógyszer előállítása, a dozirozás és csomagolás. Mindezek a gyógyszeres kezelést megelőző műveletek beletartoznak a kért igénybe. Ez a Bíróság visszavonul a „Schädlingsbekämpfungsmittel" (19) döntésbeni véleményétől, amely szerint az alkalmazás nem a formulázással kezdődik, mivel az aszerint kapható szűk kör nem biztosítaná a feltaláló számára a találmányának megfelelő oltalmat. így az ipari alkalmazás szempontjából van megfelelő alap az alkalmazási igény engedélyezésére. ... Az a tény, hogy vannak más, nem ipari típusú alkalmazások is az alkalmazási igényt alátámasztó kitanításban, nem gátolja a szabadalom engedélyezését. Más technológiai területeken is vannak olyan találmányok, amelyek a szükséges ipari alkalmazás mellett szintén lehetővé tesznek olyan tevékenységet, amely nem ipari típusú. Minden ilyen esetben a Szabadalmi Hivatal a szabadalmak engedélyezésekor és a bíróságaink is következetesen és helyesen nyilvánvalónak találták, hogy a szabadalmat kérő az ipari alkalmazás lehetőségét demonstrálja, és nem szükséges annak cáfolására felkérni, hogy bizonyos stádiumban a találmány iparilag nem lenne alkalmazható ... a szabadalmi oltalom feltétele az a tény, hogy a találmány iparilag alkalmazható, és nem az, hogy az ipari alkalmazás mellett nincs más alkalmazás. E magyarázat nem jelenti azt, hogy ez a Bíróság ellentmondásba került a „Glatzenoperation" esettel kapcsolatos véleményével. A bejelentő abban az esetben sebészeti eljárásra kért oltalmat a kopasz foltok keletkezésének megelőzésére és eltávolítására. A szóbanforgó bejelentéssel ellentétben az abban levő eljárás alkalmazása kizárólag az orvos kezeiben van, úgyhogy az olyan esetben, amelyben az ipari alkalmazás lehetősége hiányzik, szabadalmi oltalom nem adható." A „Szitoszteril-glikozid" döntés A „Szitoszteril-glikozidok" (21) döntés előzményei a következők voltak: A. A bejelentő egy gyógyhatású készítményre tett szabadalmi bejelentést, amelynek hatóanyaga béta-szitoszterin-glikozid vagy béta-szitoszterin-glikozid-észter (a továbbiakban béta-szitoszteril-glikozidok). A bejelentő azt találta, hogy a béta-szitoszteril-glikozidőkként ismert hatóanyagok, amelyek növénynövekedést serkentő hatását már korábban leírták, és amelyekről korábban említették, hogy vércukorszint csökkentők, prosztata mirigy jóindulatú daganatának ésreumatoid rendellenességek kezelésére alkalmazhatók. A Szabadalmi Hivatal a bejelentést elutasította. B. A bejelentő fellebbezésében elsősorban béta-szitoszteril- glikozidokat tartalmazó gyógyászati készítmény oltalmát igényelte, illetve béta-szitoszteril-glikozidoknak az említett betegségek kezelésére való alkalmazását. A bejelentő hangsúlyozta, hogy a béta-szitoszteril-glikozidok nem mutatnak vércukorszintcsökkentő hatást. A BPatG a fellebbezést elutasította a következők alapján: a) Az igényelt gyógyhatású anyagot az irodalomban már leírták. Ott a béta-szitoszteril- glikozidokat vércukorszintcsökkentő szerként ajánlották. b) A béta-szitoszteril-glikozidoknak a prosztata mirigy jóindulatú daganatának és reumatoid rendellenességek kezelésére való alkalmazását a BPatG az emberi test kezelésére vonatkozó nem-szabadalmazható kitanításnak tekintik. C. A bejelentő ismét fellebbezett, és a gyógyászati készítmény tekintetében a korábbi döntést a BGH helybenhagyta, az alkalmazásra vonatkozó igény esetében azonban a fellebbezés eredményes volt. ,,1.a) A termékigénypont, amely úgy szól, hogy 'Gyógyszer A betegség kezelésére azzal jellemezve, hogy X hatóanyagot tartalmaz' célja olyan termék oltalma, amely X hatóanyagot tartalmaz és a szándékolt alkalmazásra, ebben az esetben A betegség kezelésére állítják elő. Ennek a szabadalmazhatóságát a hatóanyagnak magának az újdonsága, technikai haladása és találmányi szintje, valamint a hatóanyagnak gyógyszerré alakítása vagy az X hatóanyag A betegség kezelésére való alkalmazása támaszthatja alá. Az első lehetőség kizárt, mivel... a hatóanyag korábban már ismert volt. Ismert anyagokra az újdonság hiánya miatt nem adható termékoltalom. Az új alkalmazás nem teszi újjá az ismert anyagot. b) A gyógyászati készítmény szabadalmazhatósága szempontjából az a meghatározó, hogy a szabadalmi igénypontban megjelölt ismert hatóanyagnak gyógyászati készítménnyé való formulázása új-e, haladó-e és feltalálói tevékenységen alapul-e. A bejelentő megállapítása és ... az igénypont szövege alapján nem feltételezhető, hogy feltalálói tevékenységet igényelne a gyógyszerész szakember átlagos tudásán felül az ismert . . . vegyületből a gyógyászati készítmény előállítása . . . c) Az ismert hatóanyaggal egy betegség kezelésében elért bármilyen meglepő hatás nem teszi jogossá a termékoltalmat az ismert hatóanyagból formulázott gyógyszerkészítményre. d) . . . A bejelentő az igényét kizárólag a hatóanyagnak az említett betegségek kezelésében kifejtett meglepő hatásosságára alapozza. Következésképpen, a bejelentés ezen tárgyának szabadalmazhatósága lényegében az említett vegyületeknek ezen betegségek kezelésére való alkalmazásának újdonságától, haladó voltától és találmányi szintjétől függ. Ennek az igénypontnak az oltalma . . . nem különbözik lényegében egy megfelelően fogalmazott alkalmazási igényponttól, amely nem közvetlenül a gyártást és forgalmazást (. . .), hanem inkább a hatóanyagnak az említett betegségek terápiás kezelésére való alkalmazásáról szóló tájékoztatást foglalja magába. A találmány lényege, és bármely, arra feltehetően engedé
