Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)

1988 / 3. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyek újraszabályozása a szocialista országokban

1988/9- SzKV

Melléklet

31

Dr. TATTAY LEVENTE:

A védjegyek újraszabályozása a szocialista országokban

i

1.) Uj védjegyjogszabályok a szocialista országokban a 80-as években

A szocialista országokat az elmúlt két évtizedben a külkereskedelem volumenének állandó növekedése és az jellemezte, hogy a nemzeti jövedelem jelentős hányada a külkereskedelem révén realizálódott. Ez a tendencia és különösen a fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelem megköveteli a világpiacon is versenyképes termékek gyártását, beleértve azok minőségét, külalakját, csomagolását és reklámját.

,,A jelenlegi piaci viszonyok mellett a tapasztalatok szerint - legalábbis fogyasztási cikkek vonatkozásában — a tőkés piacon névjeggyel forgalomba hozott termékek, valamint az ilyenek nélkül forgalomba hozott azonos minőségű termékek értékesítésével elért bevétel között mintegy 30 %-os árkülönbség mutatható ki."1

A védjegyek újraszabályozásának alapvető meghatározóját a szocialista országok reformtörekvései, a szocialista társadalom gazdasági mechanizmusának újjászervezése jelentik, melynek szerves része a vállalati gazdálkodás hatékonysága és a termékek minőségének növelése

„A kitűzött célok elérésére a társadalmi és gazdasági élet valamennyi szférájában számos intézkedésre van szükség, közöttük a védjegyek mint a termelő és a fogyasztó kapcsolatának lényeges elemei - kialakítása, jogi oltalma és használata terén."2

Az említett törekvések a védjegyek újraszabályozását aktuális kérdéssé tették a 80-as években a szocialista országokban:

— így a Vietnami Szocialista Köztársaságban az 1982- ben hozott védjegyrendelettel sor került a védjegyek újraszabályozására;

— a Kubai Köztársaságban az iparjogvédelem valamenynyi objektumát felölelő 1983-as iparjogvédelmi törvény új védjegyjogi szabályozást vezetett be;

— a Német Demokratikus Köztársaságban 1984-ben adtak ki új törvényt az összes árujelzők, köztük a védjegyek szabályozásacéljából;

1 Berg G.: A szocialista védjegyjog és gazdasági tevékenység. MIÉ közlemények 27/1986. 91. oldal.

О

Gorlenko Sz, A. - Szalenko L.P.: A védjegyek jogi oltalmának kérdései, Voproszü izobretatyelsztva 1988, januári szám, 55, oldal.

3 Bognár I,: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: Rendelet a védjegyek és az ipari minták oltalmáról. Újítók lapja 1985, évi 5. szám, 28-29, oldal,

4 Vilimszka M.: A csehszlovák védjegytörvény tervezetéről Vynalezy 1987. júliusi szám 253-261, oldal.

C

° Gorlenko Sz. A.: Ipari minták és védjegyek, jogi szabályozásuk és annak tökéletesítése, Voproszü izobretatyelsztva 1986, októberi szám, 13, oldal.

® Skubisz R.: Az 1985. évi új lengyel védjegytörvény alapvonásai és rendelkezései, A GRUR International különkiadványa 1986. 3 oldal.

— Lengyelországban 1985-ben hoztak új törvényt a védjegyekről;

— a Mongol Népköztársaságban 1987-ben rendelettel szabályozták újra a védjegyeket.

A fentieken túl Jugoszláviában 1981-ben, a Kínai Népköztársaságban 1982-ben, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban3 1983-ban hoztak a védjegyek jogi oltalmát rendező jogszabályt.

Ha hozzátesszük azt, hogy Bulgáriában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban a védjegyek jogi oltalmának rendezése céljából az új alapjogszabályok tervezetei elkészültek, és megjelenésükre 1990-ig sor kerül, megállapíthatjuk, hogy a védjegyek újra-szabályozása a szocialista országokban általános jelenség.

Hazánkban, mivel a védjegyekről szóló 1969. évi IX. törvényt az 1968-as gazdasági reform alaprendelkezéseinek figyelembevételével alkották meg, a védjegyek újraszabályozására a fejlődés jelenlegi szakában nincs szükség.

Az említett jogszabályok, illetve tervezeteik4'5 ismeretében lehetőség nyíilik a szocialista országok védjegyjogi szabályozásában kimutatható közös vonások meghatározására.

2.) A nemzetközi jogi normák hatása

A 80-as években a KGST országok védjegyjogai újraszabályozását a nemzetközi jogi normák erőteljes hatása jellemzi. Kína (1985) és Mongólia (1985) csatlakozásával valamennyi említett ország a Párizsi Uniós Egyezmény részesévé vált.

Igen jelentős továbbá, hogy a Védjegyek Nemzetközi Lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodásnak Csehszlovákián, Jugoszlávián, Magyarországon, az NDK-n, Románián, Szovjetunión és Vietnamon kívül Bulgária (1985), a Koreai NDK (1980) és Mongólia (1985) is tagjává vált. Lengyelország a közeljövőben tervezi csatlakozását.

Szintén jelentős egyezmény az Olimpiai Jelkép Oltalmára 1981-ben létrehozott Nairobi szerződés, melyhez idáig Bulgária (1984), Kuba (1984), és Szovjetunió (1986) csatlakozott.

A nemzetközi jogi szabályozás közvetlen kihatással van az új védjegytörvények és rendeletek rendelkezéseinek tartalmára.

Az új lengyel védjegytörvény (1985) megalkotásánál szükségessé vált, hogy a külföldi jogfejlődés eredményeit figyelembe véve a védjegyoltalom egész rendszerét korszerűsítsék Lengyelországban, és hogy a Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmi Szövegéhez, valamint az azt kiegészítő különféle nemzetközi megállapodásokhoz jobban hozzáigazítsák.6 E törekvések eredményezték például a szolgáltatási védjegyek és a védjegyhasználati kényszer bevezetését, valamint az olimpiai jelkép kizárását a védjegyoltalomból.