Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)

új tisztségként ez alkalommal állítottak prókátort" A vármegye első prókátora Megyeri Tamás lett évi 50 magyar forint fizetéssel.

185 A vármegye legfőbb terhe a téli porció teljesítése volt, amelynek részleteiről Heisslerrel és Thonser főhadbiztossal a követek hetenként, tíznaponként tárgyalnak. Május 6-án a közgyűlés úgy határozott, hogy a főhadbiztosnak „kiengesztelődés okából Apagyi György alispán és Csabay Ferenc jegyző személye iránti méltóan kötelező tisztelettel 6 egészen kiváló szarvasmarhát vígyen ajándékba." [BI]

184 Ugyanilyen módon látták el a megye területén átvonuló katonaság tiszteit egy hordó borral és kiállítottak számukra 25 szekeret. Heissler 5 forintot kapott „lecsendesedésére ".

185 Ugyanezen a közgyűlésen határoztak arról, hogy a főurakra, a birtokos és taxás nemesekre egyenként kinek-kinek szerencséje és vagyona (juxta fortunas et facultates) szerint kivetett adót a vármegye különböző szükségére hajtsák be. A jegyzőkönyvben a név szerint felsoroltak között 10 forint feletti adóval harmincegy főnemest, a 1/2 és 2 forint közöttível pedig huszonkét nemest írtak össze. Ezek adója együtt 730 és 149 forintra rúgott. Taxát fizető birtoktalan nemesek harminchatan voltak, adójuk együtt 72 forint 28 dénárt tett, azaz az adót fizető nemesek mindösszesen 941 forint 28 dénárral járultak hozzá a vármegye igazgatási és igazságszolgáltatási feladataihoz.

180 A vármegye a jóviszony fenntartására még aratókat és szénakaszásokat rendelt ki mind Barkóczy generálisnak, mind a kallói katonai magtárosnak. Az országgyűlésnek még érződött valami hatása. A Kisvárdán május 21-én tartott közgyűlésen megfogalmazott határozattól a két évtized óta veszélybe került régi rend visszatértét remélték. A vármegye közönsége a közgyűlést megelőző napokban kapta meg nyomtatásban a pozsonyi országgyűlés által elfogadott articulusokat, amelyeket az uralkodó „az oly sok vihar között hányódó haza javára elfogadott és megerősített " A vármegye közönsége a törvényekben megnyilvánuló 183 Fasc. 106. No. 86. Petneháza, 1688. máj. 2.; Prot. 15. fol. 14/b. 18. 1688. máj. 6. 184 Fasc. 106. No. 91. Munkács alatti tábor, 1688. jan. 13.; Fasc. 106. No. 39. Csicsó, 1688. dec. 7; Fasc. 106. No. 1. Devecser, 1688. febr. 14.; Prot. 16. fol. 14/b-18. 1688. ápr. 29. május 6; Fasc. 106. No. 86. Petneháza, 1688. máj. 2.; 1688. máj. 6.; Prot. 15. fol. 17-18. 1688. szept. 10.; Prot. 15. fol. 39-40.; A vármegye Nigrelli tábornoktól május 26-án kapta az első parancsot. Fasc. 106. No. 47 Bécs, 1688. okt. 1. (Eredeti, hiteles, az udvari kancellár és jegyző aláírásával.); Fasc. 106 No. 48. Bécs, 1688. nov. 9.; A közgyűlés kilenc nap múlva már tárgyalta a parancsot, amelyben legkegyelmesebb indulatának kifejezése mellett atyailag figyelmeztet, hogy Antonius Caraffa parancsát mindenben vegyék figyelembe. Prot. 15- fol. 43-44. 1688. dec. 20. 185 Prot. 15. fol. 18., 1688. máj. 6. 186 Uo. fol. 19/b-21. 1688. máj. 6.