Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)

ilyen rablott javakkal kereskednek, ezen a hadi tisztek nem tudnak segíteni, de a vármegye az ilyen adás-vevést akadályozza meg. 13 Azt nem tudjuk, hogy ezt az intelmet megfogadták volna, mert a levéltár meg­maradt iratai között semmilyen dokumentum nincs a vármegye vezetői és a ki­rályi hatalom itteni képviselői közötti érintkezésre vonatkozóan. Az azonban va­lószínű, hogy az ecsedi vár hatáskörébe eső délkeleti részen (nagyjából a Bátori já­rás területén) lévő falvakra Szabolcs vármegye hatósága aligha terjedhetett ki. Az meg majdnem bizonyos, hogy Thököly Imre mindinkább szaporodó intézkedései­nek itt nemigen lehetett volna érvényt szerezni. Bizonyság erre Saponara válaszlevele, amit a szabolcsi alispánok által október 27-én kelt panaszlevélre küldött. Az alispánok az ecsedi várőrség magyar katonái­nak erőszakos kártételei ellen kértek védelmet. „A magyar katonaság által elköve­tett rendetlenségről [insolentio] nagy szomorúsággal értesültem. Én részemről semmi fáradságot nem kímélek. Legszigorúbban megtiltottam az ilyen kihágások elkövetését és minden fegyelmezetlenséget megbüntetem. Tisztesség adassék a magyar nemzetnek, bármennyire serény is, alig vagy csak kevéssé fegyelmezett. Az én nem kevés idő alatt szerzett tapasztalatom szerint, ha tíz közül kilenc vét­kest megbotoztatnak, az a tizediknek semmi tanulságul nem szolgál" - írta Sapo­nara. Tájékoztatásul közölte továbbá, hogy megtárgyalta „Károlyi főispánnal és Kende Mártonnal, mind a kettő közjó szerető ember és jó hazafi, mi szolgálná a szomszédos vármegyék nyugalmát és milyen módon lehetne orvosolni a paran­csokat. "[BI] 14 A török birodalom és a bécsi udvar között 1664-ben megkötött vasvári béke 1683 első hónapjaiban már felbomlóban volt. Thököly Imre március végén arról értesítette Szabolcs vármegye közönségét, hogy a török császár hadai „erős ké­születtel" Székesfehérvárnál gyülekeznek. Minthogy az erdélyi fejedelem már pa­rancsot kapott arra, hogy május elejére ott legyen, Thököly arra számított, hogy a Portától neki is küldenek hasonlót. Hogy az ilyen parancs a vármegyével együtt őt se találja felkészületlenül, megfelelő sereget kell kiállítani a török szultán támo­gatására. Elrendelte, hogy a levele kézhezvétele után a vármegye kezdje meg a fel­készülést a nemesi felkelésre, és szükség esetén a táborba szállásra is. Ennek meg­felelően részletes utasítást adott a felkelés előkészítésére. A parancs első pontja szerint a vármegyék és a királyi városok lakói, a szabad kerületek (jászok, kunok, 13 Fasc. 101. No. 64. Fülpös, 1683. szept. 29. 14 Fasc. 101. No. 63. Szatmár, 1683. okt. 30. [A latin nyelvű források Balogh István által történt fordí­tását [BI]-vel jelöljük.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom