Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)
ilyen rablott javakkal kereskednek, ezen a hadi tisztek nem tudnak segíteni, de a vármegye az ilyen adás-vevést akadályozza meg. 13 Azt nem tudjuk, hogy ezt az intelmet megfogadták volna, mert a levéltár megmaradt iratai között semmilyen dokumentum nincs a vármegye vezetői és a királyi hatalom itteni képviselői közötti érintkezésre vonatkozóan. Az azonban valószínű, hogy az ecsedi vár hatáskörébe eső délkeleti részen (nagyjából a Bátori járás területén) lévő falvakra Szabolcs vármegye hatósága aligha terjedhetett ki. Az meg majdnem bizonyos, hogy Thököly Imre mindinkább szaporodó intézkedéseinek itt nemigen lehetett volna érvényt szerezni. Bizonyság erre Saponara válaszlevele, amit a szabolcsi alispánok által október 27-én kelt panaszlevélre küldött. Az alispánok az ecsedi várőrség magyar katonáinak erőszakos kártételei ellen kértek védelmet. „A magyar katonaság által elkövetett rendetlenségről [insolentio] nagy szomorúsággal értesültem. Én részemről semmi fáradságot nem kímélek. Legszigorúbban megtiltottam az ilyen kihágások elkövetését és minden fegyelmezetlenséget megbüntetem. Tisztesség adassék a magyar nemzetnek, bármennyire serény is, alig vagy csak kevéssé fegyelmezett. Az én nem kevés idő alatt szerzett tapasztalatom szerint, ha tíz közül kilenc vétkest megbotoztatnak, az a tizediknek semmi tanulságul nem szolgál" - írta Saponara. Tájékoztatásul közölte továbbá, hogy megtárgyalta „Károlyi főispánnal és Kende Mártonnal, mind a kettő közjó szerető ember és jó hazafi, mi szolgálná a szomszédos vármegyék nyugalmát és milyen módon lehetne orvosolni a parancsokat. "[BI] 14 A török birodalom és a bécsi udvar között 1664-ben megkötött vasvári béke 1683 első hónapjaiban már felbomlóban volt. Thököly Imre március végén arról értesítette Szabolcs vármegye közönségét, hogy a török császár hadai „erős készülettel" Székesfehérvárnál gyülekeznek. Minthogy az erdélyi fejedelem már parancsot kapott arra, hogy május elejére ott legyen, Thököly arra számított, hogy a Portától neki is küldenek hasonlót. Hogy az ilyen parancs a vármegyével együtt őt se találja felkészületlenül, megfelelő sereget kell kiállítani a török szultán támogatására. Elrendelte, hogy a levele kézhezvétele után a vármegye kezdje meg a felkészülést a nemesi felkelésre, és szükség esetén a táborba szállásra is. Ennek megfelelően részletes utasítást adott a felkelés előkészítésére. A parancs első pontja szerint a vármegyék és a királyi városok lakói, a szabad kerületek (jászok, kunok, 13 Fasc. 101. No. 64. Fülpös, 1683. szept. 29. 14 Fasc. 101. No. 63. Szatmár, 1683. okt. 30. [A latin nyelvű források Balogh István által történt fordítását [BI]-vel jelöljük.]
