Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)

„A minket kiküldő urak tehát kérik, méltóztassék az önkényes kivetésnek és víszszaélésnek elejét venni. " (4. pont) Mióta a Szepesi Kamara a piacokon és az országos vásárokon a sóhordást és -árulást megtiltotta, tapasztalják annak hiányát. A nemesség és a szegénység nem juthat mindennap el a sóárulásra kijelölt helyekre. A megbízóik tehát kérik, hogy sóhordásban és -árulásban a betiltott szokás állíttassék vissza. (5- pont) A harmincadosok visszaéléseit az utakon és a harmincadszedő helyeken meg kell szüntetni, mivel csak saját nyereségük szaporítására gondolnak. (6. pont) A tizedszedők is a haza törvényei ellenére lévő, szokatlan viszszaélésekkel károsítják őket. „Ezért ismételten kívánják, hogy a nemes kamara csak jó birtokos és a haza törvényeit ismerő tizedszedőket alkalmazzon. " (7 pont) Ha a repartitiót továbbra is kivetik a Kalló mezővárosban lakó, házzal bíró nemesekre, ne a lakosokkal együtt vessék ki azt, hanem a vármegye tisztjei adóztassák őket. (8. pont) A helyi parancsnokok és katonáik a kereskedőket és a kalmárokat az országos vásárokon ne sanyargassák tetszésük szerinti taksával, „hanem az országos vásárokon a gyakorolt szokás szerint fizetés nélküli szabadnak mondatnak ki. " (9. pont) A hajdúvárosok ugyan Szabolcs vármegye területén vannak, de az elmúlt zavaros időkben az a szokás kapott lábra, hogy földesúrként viselkedtek, a nemesek és főurak jószágait fosztogatták, mostanában pedig a lakói az ország törvényeinek és szokásainak nem engedelmeskednek, a vármegye sérelmére a szökött jobbágyokat befogadják és vonakodnak visszaadni még a nyilvánvaló törvényszegőket is. „Saját maguk közt vetik ki az adót és más terheket, nagyobb előjogokkal élnek, mint a főurak és úgy is viselkednek. " Ezért kérik, hogy ezután a vármegye joghatósága alá tartozzanak „és a jövőben más faluk módjára megosztott adókivetés szerint a megyei tisztek által adóztassanak. " (10. pont)

257 Az uralkodó augusztusi, napi keltezés nélküli rendelete szerint a Csáky István felső-magyarországi főkapitány, országbíró kérésére elrendelt vizsgálatot a katonai beszállásolások által elszenvedett károkról és sérelmekről a leleszi konvent Benkovics Ágost váradi püspök, konventi prépost és a kiküldött bizottság: Csabay Zsigmond királyi ember és Zeoley Pál kisvárdai plébános tagok közreműködésével eskü alatt tett tanúkihallgatásokkal kezdte meg Szabolcs vármegyében.

258 Az irat keletkezése kissé homályos, ugyanis a keltezése nem kétséges, viszont a hátán levő (más kéztől származó) írás szerint összeállítását Csabay Ferenc jegyző bécsi útja előzte meg, s az ő visszatérte után fogalmazta meg az augusztus 30-i közgyűlés a megmaradt formában. Prot. 15fol. 82/b. 1689- aug. 30. Fasc. 107 No. 47 1689. [?] ; Fasc. 106. No. 21. [1688-1691.] é. n. Közölve: Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17 század végén. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 17 Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Eva. Nyíregyháza, 2006. 37-47