Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
- mármint a bécsi udvari haditanács elnöke - úgy határozott, hogy az éhező vármegye sanyarú állapota miatt az ostromzárlókat Szatmár, Szabolcs és Ugocsa vármegyék lássák el hússal és abrakkal, havi teljesítés szerint. Szabolcs vármegye hétszáz mázsa húst és nyolcszáz kassai köböl zabot tartozik adni. Emiatt a téli repartitióban különös figyelemmel lesz a vármegyék iránt. 220 A váradi ostromzár ellátásán kívül a vármegyének még Egerhez is munkást kellett adni. Báró Johannes Buttler nyár elején jelentette, hogy átvette a várkapitányi tisztet. Sok szerencsét kíván a vármegyének és közli, hogy a vár sok ostromot állt ki; kívül-belül felújításra szorul, tehát Szabolcs vármegye küldjön oda június 18-ra tíz hatökrös szekeret, öt kaszást, huszonöt kapával és fejszével felszerelt munkást egy hétre, és ezeket felváltva mások is kövessék. Nyomatékul közli „ne kényszerüljek keményebb eszközökkel sürgetni a dolgot, mivel gyorsan akarok végezni". Az egrin kívül a kisvárdai és kallói várak erősítése is a vármegye közmunkájával történt. 227 Tavasszal és egész nyáron a kóborló, szökevény katonák fosztogatása egyaránt foglalkoztatta Aspremont főparancsnokot, Csáky István országbírót, a felső-magyarországi magyar parancsnokot és Corbelli ezredest. Csáky István április 26-án, majd május 5-én, amikor a váradi török őrség által zavarkeltés okából kiküldött gyújtogatok ellen teendő intézkedésre utasította a vármegyét, tudtára adta azt is, hogy az erdők kizöldültek, az útlevél nélkül járó szökevény katonák ott meghúzhatják magukat. Corbelli tábornok pedig egyenesen a magyar hadból tömegesen szökött katonákat okolta az útonállások, rablások és fosztogatások elszaporodása miatt. Mindketten megparancsolták a vármegye vezetőinek a vigyázást és a „levél nélkül fel s alá járó katonák" [BI] elfogását azzal, hogy küldjék megbüntetés végett hozzájuk. 228 Aspremont generális mind a levél nélkül „fel s alá járó" katonák kártételét, mind a felsőbb rendelkezések alapján átvonuló katonaság ellátását, valamint azok önkényes kivetéseit is szabályozni kívánta. Elrendelte, hogy válasszanak egy ezzel foglalkozó állandó kommisszáriust, akinek kötelessége legyen a szomszédos 226 Fasc. 107 No. 6. Eperjes, 1689. aug. 12.; I. Lipót rendelete Prot. 15. fol. 78/b. 1689. aug. 8. 227 Fasc. 110. No. 9. Eger, 1689. jún. 8.; Aspremont tábornok rendelete a két erősség tűzifával való ellátásáról és a falaknak boronával való megerősítéséről. Fasc. 107 No. 109. Nagybánya, 1689. okt. 22. Júliusban a kisvárdai várba új parancsnok érkezett. Első dolga volt, hogy levelet írt az alispánnak és kérte, hogy intézkedjék. „Mivel én itten új Gazda lévén semmi Maiorságra szert nem tehettem, pénzemen is hol kaphatok, hol nem, így újkenyéríg tarthatom Asztalomat, kihez képestkérem... rendelni avagy adni konyhámra valót." Fasc. 107 No. 2. Kisvárda, 1689. júl. 6. 228 Fasc. 107 No. 106. Kassa, 1689. ápr. 26; Fasc. 107 No. 107, 108. hely nélkül és Kassa, 1689. máj. 5.; Fasc. 107 No. 111. Félegyháza, 1689 júl. 4.