Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

Lázár Jenő 1933-ban takarmányüzletet nyitott. 1941-ben 54 zsidót írtak össze, akiket később a mátészalkai gettóból vittek Auschwitzba. 1945-ben a településen zsidó nem található. OLCSVA Blau Mór terménykereskedő a mátészalkai járási Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Rt. üzletvezetője, községi elöljáró. Braun Hermann kereskedő, községi képviselő. 1941-ben 29 zsidót írtak össze, akik a mátészalkai gettóból kerültek Auschwitzba. 1945-ben zsidó nem található. ÓPÁLYI 1941-ben 143 zsidót írtak össze. Egy Fischer nevü földbérlő saját fogatával ment a mátészalkai gettóba. A zsidóság bútorait a zsinagógába gyűjtötték. 1945-ben zsidó nem található. PATÓHÁZA Az 1848/49-es szabadságharcban három fiatal nemzetőr lett. 1941-ben 39 zsidó volt. A szatmárnémeti gettóból vitték őket Auschwitzba. 1947-ben zsidó nem található. PENÉSZLEK Az 1900-as évek elején Lőrincz Sámuel kereskedő nyitott vállalkozást. Az I. világháborúban részt vett: Lőrincz Adolf, Lőrincz Márton. Friedmann Farkas kereskedő hadirokkant lett. Róth Hermann 1923-tól saját birtokán gazdálkodott. Lőrincz Endre vegyeskereskedése mellett birtokán állattenyésztéssel foglalkozott. 1941-ben 58 zsidót írtak össze, akik Nagykároly után a mátészalkai gettóból kerültek Auschwitzba. 1945-ben zsidó nem található. PETTYÉN Az 1850-es években már voltak zsidók a településen, mivel Zakariás Ferenc Szatmárnémetibe költözését elutasították. 1910-ben 15, 1920-ban 33, 1941-ben 27 zsidót írtak össze. 1947-ben zsidó nem található. PORCSALMA Lőwy Béla 1910-ben malmot vásárolt. Az I. világháborúban vitézségi érmet kapott, tizedesként szerelt le. Községi képviselő éveken keresztül. Hirschfeld Gusztáv 42 hold családi birtokon gazdálkodott. Huszonegy éven át községi elöljáró. Tíz gyermeke közül Jenő fia az I. világháborúban hadirokkant lett. 1910-től működött a településen a Jakab-féle vegyesüzlet, amelyet 193 l-ben fia vett át. Markovits Ernő 1934ben terménykereskedést nyitott. 1941-ben 202 zsidót írtak össze, akik a csengeri gettóból kerültek Auschwitzba. 1945-ben a településen zsidó nem él.