Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

volt. A Mátészalka 1915-ös évfolyamában Franki Béla ver­selget, ő később Zalka Máté néven vált jeles íróvá. A mátészalkai zsidó kereskedők igen olvasott lapja volt a Szatmáron kiadott Szatmarer Allgemeine Judische Zei­tung. Ez a jiddis, nagy ritkán héber betűkkel nyomtatott új­ság alapvetően németül íródott, bár csekély magyar szöveg is találtatott benne. Elsősorban hirdetési újság volt. Az iskolában zsidók és nem zsidók együtt tanultak. A Szatmár és Bereg című újság 1930. I. 5-ei számának 4. oldalán olvasható: „Felekezeti iskolában. Nagy készülő­déssel várják a t...i református iskolában a „szent visitá­Zalka Máté c *ót. " lektor uram késő estig tartotta a gyermekeket az is­(Frankl Béla) kólában már vagy két hete... Minden osztály, minden tan­tárgyból kitűnően jelelt, még a „fogós kérdések" se hozták őket zavarba. A vizsga bezárása előtt még kérdést tesz fél a nagytiszteletű úr: a IV- ik osztálybeliek közül ki tud elénekelni egy hétköznapi-esteli éneket? Legmagasabbra nyújtja az ujját egy vöröses hajú, pulykaszeplős leányka, s a megadott jelre tele to­rokkal zengi Krisztus ki vagy nap és világ Minket sötétségben ne hagyj, Igaz világosság te vagy, Kárhozatra mennünk ne hagyj! Derék kislány vagy, nagyot nölj! Hogy hívnak tégedet? Grünstein Zálinak, hang­zik a válasz... s a nagytiszteletű urak jóízűen mosolyogtak. " A mátészalkai zsidó orvosok-dr. Rottenstein Miksa, dr. Heiman Rezső nagy elis­merést vívtak ki, de különös tiszteletben állott dr. Markovits Soma, akinek haláláról külön is megemlékezett a Szatmár és Bereg 1930. I. 12. (X. évfolyam, 481. szám) száma, méltatva az 58 éves korában elhunyt orvos érdemeit. Szatmár megyében, Hiri­pen született. Orvosi diplomáját Budapesten szerezte. Mátészalkán 1919-től volt or­vos, akit a főispán megyei főorvossá is kinevezett. A korabeli zsidó kereskedők nevei fennmaradtak a Szatmár és Bereg című újság­ban közölt hirdetéseik alapján is. A legtöbb hirdetést feladók: Szunyogh József szál­loda- és étteremtulajdonos, akinél bérautót is igénybe lehetett venni, Schreiber Berta­lan fakereskedő, aki az építkezésekhez szükséges valamennyi anyagot beszerezte, Braun Sándor cipész, Fülep Annin bútorszállító, a Friedmann Testvérek, akiknek di­vatáruházában együtt volt a menyasszonyi ruha és kelengye a szőnyeggel, a. Grün­blatt nővérek kalapüzlete, Róth és Radó rőfös, Deutsch Mór könyvkötő stb. Volt, aki versben hirdette magát:

Next

/
Oldalképek
Tartalom