Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 1. Szatmárnémeti - Zsidó személyiségek

Dr. Havas Miklós újságíró, zenekritikus, zeneszerző, szerkesztő, drámaíró, elő­adóművész. Szinérváralján született 1876. október 11-én. Jogot végzett. 1921-ben megalapítja és igazgatója volt a Szatmári Zenekedvelők Egyesületének. 1923-ban megválasztották a Kölcsey Kör művelődési szakosztályának előadójává. A Szabad­sajtó egyik szerkesztője, de írt a Szamosban, a Vasárnapi Újságban, a Zenei Szemlé­ben. Tehetséges hegedűművész volt, s mint szólista sok hangversenyen lépett fel. Csodadoktor című vígjátéka dicséretet nyert a kolozsvári drámapályázaton. Az 1924­es szatmárnémeti bemutatóra megzenésítette Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát. Auschwitzban halt meg 1944-ben. Lövy Miksa (1843-1911) Szatmárnémeti első könyvkereskedője. Bár 1891-ben nevét Lászlóra változtatta, mindenki Lővynek hívta, sőt a temetőben lévő sírkövén is a régi neve szerepel. Markovits Rodion író, újságíró (1884-1948). A Szatmár megyei Kisgércén szü­letett. Jogot tanult. Több éven át volt a Szamos belső munkatársa. Első találkozásom Baltazárral című kötete 1925-ben jelent meg. Fő műve az orosz hadifogságban szer­zett élményeit megörökítő regénye, a kétkötetes Szibériai garnizon először a Kelet Újságban (1927-ben) jelent meg folytatásokban. A regényt tizennégy nyelvre fordí­tották le. 1932-ben az Aranyvonat, 1933-ban a Sánta farsang című regénye jelent meg. 1932-ben a Temesvári Hírlap munkatársa lett. írásaiban hű képet nyújt a mára­marosi, avasi, szatmári zsidóság életéről. Mikó Ervin író. 1919. augusztus 28-án Szamosborhídon született. Első írásai a Szamosban jelentek meg. Az Igazság, majd az Utunk című lap munkatársa. Több riportkötete jelent meg: Zsilvölgyi jelentés, Névtelen utas, Nádország ostroma, Ma kezdődik a holnap. Princz Dezső. 1884-ben született Vámosújfaluban. Édesapjának malma volt. 1912-ben vette át Szatmárnémetiben az Erzsébet malmot és olaj gyárat, ahol 56-an dolgoztak. Túlnyomórészt magyar és zsidó munkásokat foglalkoztatott, ezért a román hatósággal többször volt baja. Radnóti Miklós költő sorsa szomorú történettel kapcsolódik Szatmár megyéhez. Mikó Ervin így írja le a mártír költő özvegyének visszaemlékezését: „ ...Ágnestől tu­dom, hogy falutokról Miklós naplójában többször esik szó. Radnótit egy Veresmart (Rosiori) nevű faluba koncentrálták egyik munkaszolgálati osztagba, ez a falu Borhíd (Valea Vinului) községhez tartozott, ahol másokkal együtt beton- és szögesdrót bun­kereket kellett lebontaniuk a II. Károly néven ismert védelmi vonalból. " Veresmartra 1941 januárjában vitték a költőt. Simon Magda író, újságíró (1908-1969). Legismertebb művei: A felszabadult költő (1949), Tanyai lelkek, riport (1956), Borsi krónika, riport (1959), Cselédkenyér, kisregény (1968). Szép Ernő (Schön Ezékiel) (1884-1953) író, költő, drámaíró, újságíró. Apja Schön Smuel tanító volt. Husztról költöztek Szatmárnémetibe, az apja ott van eltemetve. Nem tett érettségit, hanem Budapestre ment, ahol élclapokba írt, majd a Nyugat állandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom