Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

III. A holokauszt - 1. A ,jog" eszközeitől a haláltáborokig - Kormányprogramok, törvények, rendeletek

1942. évi XV. törvénycikk. A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól. Megjelent az Országos Törvénytár 1942. évi szeptember hó 6-án kiadott 7. számában. 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. A rendeletek áradata zúdult a zsidóságra. A sárga csillag viselésével kezdődött, a vagyon elkobzásával folytatódott, s végül a vidéki zsidóság vagonokba rakásával fejeződött be. Hat hét alatt - Budapest kivételével - zsidómentessé tették Magyarországot. Megjegyzendő, hogy 1938-1943 között 107 rendelet látott napvilágot, 1944-ben 127 sújtotta a zsidó fajú magyar állampolgárokat. A zsidótörvények, zsidóellenes hangulat közepette védegyletek alakultak. Ilyen volt a Szent Kereszt Egyesület, amely a katolikus vallásra áttért zsidók érdekvédelmi és képviseleti szerve volt. A németek bevonulása után teljes erővel részt vett az áttértek mentésében. Az egyesület sokat tett a Magyarországi Keresztény-Zsidók Szövetsége megalakításáért. 1944. november 17-én nyilasok egy csoportja rohanta meg az irodájukat, elhurcolták az ott dolgozókat és a menlevelekért folyamodó zsidókat. A szervezet által meghirdetett munkát Szatmárnémetiben is folytatták a papok. A politikai okokból 1939-ben a román hatalom által lemondatott szatmári megyéspüspök, Fiedler István nagyváradi hazatérése alkalmából üdvözölte Lichtenstein Sándor főrabbit, és arra buzdította, hogy mindenki maradjon saját vallásánál. 1942. október 20-án alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, melynek vezetője Éliás József zsidó származású református lelkész volt. 1944 májusában az evangélikus egyház is csatlakozott a bizottsághoz. Jelentős segítséget nyújtott a zsidótörvények keresztény áldozatainak, s lehetőséget adtak a zsidók számára valóságos vagy formális áttérésre. Nagy mennyiségű menlevelet osztottak ki a hozzájuk folyamodóknak. A magyar kormány vonakodva, a magyar nép lelkesen fogadta az 1940. augusztus 30-i bécsi döntést. 1940 augusztusában Horthy Miklós

41 Szatmárnémetibe való bevonulása előtti napokban Figus Albert újságíró az alábbiakat írta: „A zsidók maradjanak otthon. A zsidóknak nincs helye a fogadáson. A zsidóknak nincs köze a mi örömünkhöz, mert ez csak is a magyarok öröme. " Ennek ellenére Horthy Miklós 1940. szeptember 6-i fogadásán, a hivatalos emelvényen helyet kapott a neológ hitközség részéről Konrád Béla elnök, Faragó Vilmos jogtanácsos. A szatmárnémeti zsidók őszinte örömmel fogadták a kormányzót és a bevonulókat, mert számukra éppen olyan nehézséget okozott az „itt csak románul beszélhetnek" felirat és mindazok Horthy Miklós (1868-1957) tengerésztiszt 1909-1914 között. Ferenc József szárnysegédje. Az első világháborúban a Novara nevű sorhajót vezette. Az otrantói ütközetben megsérült. 1918-ban a cattarói matrózfelkelést leverte. 1919 márciusában flottaparancsnok és ellentengernagy, majd az osztrák-magyar flotta főparancsnoka. A Szegeden megalakult kormányban hadügyminiszter. 1920. március l-jén Magyarország kormányzójává választják. A német megszállás idején Németországba szállítják. Amerikai fogságba kerül. A nürnbergi perben tanú. Portugáliában halt meg.