Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

III. A holokauszt - 1. A ,jog" eszközeitől a haláltáborokig

III. A HOLOKAUSZT Adolf Hitler

37 Mein Kampf című munkájában meghirdeti a fajelméletet, majd 1938ban megjelenik az árjatörvény: „Zsidó nem lehet birodalmi polgár. Politikai ügyekben nem illeti meg szavazati jog... Tilos a házasságkötés zsidók és németek között... Tilos a házasságon kívüli viszony zsidó és német között... Zsidónak 45 éven aluli német nőt foglalkoztatni tilos... A zsidónak tilos a birodalmi és nemzeti lobogót kitűzni... " 1. A „jog" eszközeitől a haláltáborokig Kommentár nélkül idézzük a romániai eseményeket: 1938. január 4-én jelent meg a román kormánynak a zsidó cselédtartásra vonatkozó rendelete (103 412. számú), mely szerint a zsidó családoknak haladéktalanul el kell bocsátania a szolgálatukban lévő 40 éven aluli keresztény cselédeket. A Román Mérnöki Kamara 1938. január 30-án bukaresti kongresszusán kizárta a szövetségből a zsidó tagokat, és kérte, hogy a zsidó mérnököket az állami szolgálatból és az oktatás minden ágából zárják ki. Az 1938 februárjában megjelent új román alkotmány 3. szakasza kimondja: „Románia területére idegen néptörzsek nem telepíthetők. " Az etnikumok közötti házasságok tekintetében a Magyar Statisztikai Szemle adatai segítenek. Olaszországban minden harmadik zsidó kereszténnyel kötött házasságot. Lengyelországban a zsidók 0,17 százaléka, Németországban 1933-ban a zsidók 28 százaléka, 1934-ben már csak 14 százaléka kötött kereszténnyel házasságot. 1938-ban az arány 0-ra csökkent. Ausztriában 11,5 százalék volt az arány, Magyarországon 6 százalék. Ramneatiu Pétre dr. Vegyes házasságok Erdélyben címmel tanulmányt készített, amely szerint 1932-1937 között 133 115 házasságból román férfi 14 593 esetben vett feleségül más nemzetiségű nőt. 367 alkalommal (0,28 százalék) zsidót. A szerző a román faj szempontjából károsnak tartja ezeket a házasságokat.

38 1938. március 14-én betiltják a Hehalutz (Hehalutz vagy halutzi szervezetek néven nyilvántartottak zsidó munkatáborokat, amelyek szerintük káros tevékenységeket 37 Hitler Adolf, eredeti neve: Schicklgruber ( 1889-1945) Ausztriában született. Az első világháborúban legénységi állományban szolgált. 1919-ben Münchenben fasiszta pártot szervezett Nemzeti Szocialista Párt néven. 1923 novemberében államcsínyt kísérelt meg, melyért öt évi várfogságra ítélték (ez az ún. sörpuccs). A börtönben írta Mein Kampf című müvét, melyben meghirdette népirtó és világuralmi tervét. A világgazdasági válság hatására tömegbázisa a tönkrement kispolgárság, parasztság lett. Hindenburg köztársasági elnök 1933. január 30-án kormányfővé nevezte ki, majd Hindenburg halála után - 1934-től - egyesíti az államfői, kormányfői hatalmat. 1941-től a hadsereg főparancsnoka is. 1945. április 30-án a berlini bunkerben megmérgezte magát. 38 Magyar Kisebbség, 1938. március I.