Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 3. A zsidók a szabadságharcban

1848. március 22-én Kunewalder Jónás többek között ezt írja a magyar zsidósághoz: „ Ki jelenleg csak saját egyéni érdekét tartja szemmel, az a nemzet közös érdekeit hozza veszélybe s oly vétket követ el az isteni és emberi igazságok ellen egyaránt, miként sem ezen, sem a jövő életben eleget nem lakolhat. " 1848. április 11-én a pozsonyi országgyűlés elfogadta a nemzeti őrseregről szóló törvényt, amely lehetőséget adott a zsidók számára is, hogy tagjai legyenek. A törvény nem faji vagy vallási hovatartozás szerint szabta meg a nemzetőrségi tagságot. A Zsidó Lexikon szerint 8 őrnagyot, 30 századost, 29 főhadnagyot, 76 hadnagyot, 3 törzsorvost, 53 lovast, 108 őrmestert, 116 tizedest találunk a honvédség tisztjei között. A közkatonák számát nem lehet felbecsülni. Április végén és némi módosítással május közepén elrendelik a zsidók országos összeírását. 1848 május végén Szatmár megyében is megkezdődött a nemzetőrség szervezése. Rájnágel Richárd őrnagy jelenti: „Hivatalos jelentést tehetünk arról, hogy múlt hó 27-étől máig, azaz bezárólag június 8-ig, az önkéntesek sorába összesen 348-an írattak be, kik közül mintegy 236-an a körülírt 5 láb és 2 hüvely mértéket bőven megütvén a honvéd seregbe, a többiek pedig, kik ezen alul mérnek, a Turszki nevét viselő 62.-ik számú gyalog-sorezredhez, mindnyájuk az újabb esküforma után a hitet letévén szegődtek be, s mindnyájuknak eddigi példás viseletük mutatja, hogy komoly megfontolással, elszántan mennek egy nagy jövőnek eleibe, s mint ilyen méltó fiai e hazának tekinthetők, a helybeli izraelita község abbéli ígéreteket tevé, hogy ők is számosan sereglenek ide. Nagykároly június 8-án 1848. "

25 A nemzetőrségbe befogadásuk ellen 1848. március-áprilisban a nagyobb városok polgárai erélyesen tiltakoztak, még zavargások is robbantak ki a zsidó nemzetőrök miatt. A függetlenségi háború idején csillapult az ellenségesség, s végül egészen megtört. A zsidóság vérével, vagyonával igazolta, hogy a magyar nemzet részének tekinti magát. Az 1848-as nemzetőrök első összeírásának névsorát ismerteti Kónya László a Szatmáriak a szabadságharcban című kötet egyik dolgozatában. Az összeírás 1848. június 22-én történt. Annak ellenére, hogy az 1840-es évektől számítható a szatmárnémeti zsidóság újkori történetének kezdete, máris találkozni Szatmárnémetiből származó zsidó nemzetőrökkel. Ok a következők: Bauer Albert (Várdomb utca), Dominus Márkus (Iskola utca), Fried Ábrahám (Várdomb utca), Goldstein Móric (Iskola utca), Klein József (Várdomb utca), Korányi János (akkor már kikeresztelkedett), Lébi Ferenc (Piac utca). Magánszemélyek és hitközségek pénzadománnyal siettek a szabadságharc ügyének előmozdítására. A zsidó újságírók a hírlapok propaganda eszközeivel segítették az ügyek előmozdítását. 1848. október 29-én a nagykárolyi zsidóság a forradalom oldalán áll. Decemberben Bem seregében harcolnak a daróci, dengelegi, erdődi zsidók is. Dr. Bernstein Kolozsvári Állami Levéltár. Fond Comitat Satmar. Actae publicor politicorum fasc 122/226. Dancu Pál kutatása nyomán.