Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 2. Az emancipáció rögös útján - A zsidó oktatásról

egyetemi és főiskolai hallgatók között. Magyarországon 1900 és 1911 között a középiskolát végzettek 23 százaléka volt zsidó. " Az 1919-ben Magyarországtól Romániához csatolt területen 32 zsidó iskola volt. Trianon után Romániában kétszeres kisebbséggé vált a zsidóság, a román kormány rendeletei egyre nehezítették az oktatást. Ilyen rendelkezés volt, hogy zsidó gyerekek csak héber vagy román iskolába járhattak. Az erdélyi zsidó felekezet 1922. február 22-én Désen tartott ülésén kimondta, hogy a kormánytól kérvényezik a zsidó iskolákban a magyar tanítási nyelv meghagyását. Erről ír a Jesurun, Kolozsvárott kéthetenként megjelenő félfelekezeti lap 1922. február 19-i száma is. A Magyar Kisebbség Nemzetpolitikai Szemle Második évfolyam II. félév, 1923 számában Gombos Benő A zsidó egység és a zsidó iskolák című írásában olvasható: ,,Az anyanyelv jogait, úgy az általános használatban, mint az oktatásban, semmiféle földi hatalom el nem vitathatja, se meg nem szüntetheti. " Egyes lapok - például a Timpul - próbálták elvitatni a zsidóság magyar nyelvhez való jogát, hogy ha már nem akarnak jiddisül vagy héberül tanulni, úgy nem marad más hátra, mint a román nyelv bevezetése. 1921-ben Erdélyben 32 zsidó népiskolából három Szatmár megyében volt. Ezek oktatási nyelve 1918-ig magyar, majd a zsidóság tiltakozása ellenére román lesz. Érdekes a 97126/1923. számú rendelet, amely a szatmárnémeti római katolikus leány líceumban megengedte azon osztályokba zsidó vallásúak felvételét, ahol kizárólag a román a tanítási nyelv. Akik az 1920-as, 1930-as években mégis magyarul tanultak, hátrányos helyzetbe kerültek. 1925-ben be is szüntették a zsidó iskolák a magyar Tóramutatók az 1860-as évekből Jegyajándékba adott imakönyv 1889-ből