Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 2. Az emancipáció rögös útján - A zsidó oktatásról

társadalomba való beolvasztását kívánta megvalósítani... " - írja Prepuk Anikó A zsidóság Közép- és Kelet-Európában című könyvében. Az állami felügyelet alatt létrehozott nyilvános iskolákban elrendelte a német nyelvű oktatást, megkísérelve ezzel a héber, illetve jiddis nyelv kiszorítását. Magyarországon e türelmi rendelet kiadása után húsz zsidó iskola nyílt, s 1790-ig 2000 gyermek részesült az előírt tárgyak oktatásában. Nagykárolyban is nyílt ilyen iskola, amely II. József halála után megszűnt. A szabadságharc idején Haynau roppant nagy hadisarcot vetett az általa megszállt területek zsidóságára. Később a király úgy döntött, hogy a befizetett hadisarcot Országos Izraelita Iskolaalap létrehozására fordítja. A Szatmár megyei zsidóság az alaposan megsarcoltak közé tartozott: 28 ezer pengő forintot fizetett. Szabolcs megye: 44 ezer pengő forintot. Az Országos Izraelita Iskolaalap a pénzt az alábbiakra fordíthatta: - kizárólag magyar-zsidó népnevelési célra, - a zsidóság hitfelekezeti képzésére: rabbiképzés, tanítók képzése, Talmud, Tóra iskolák segélyezése, nyugdíjas zsidó tanítók segélyezése, hitfelekezeti tankönyvek kiadása, - a szegény hitközségek segélyezése, ösztöndíjak alapítása. Magyarországon 1828-ban Budapesten alapította az első óvodát Brunszvik Teréz, Beethoven szerelme. Szatmárnémetiben 1858. március 16-án Boros Bálint főpolgármesterjavaslatára összeült egy bizottság, amely városi óvodaalapítást tűzött ki célul. A tanácskozásra meghívták Mandelbaum főrabbit és Freund Ábrahám hitközségi elnököt. A zsidó hitközség nemcsak az óvoda alapítását, hanem működését is segítette. A vezetésében zsidó személyek is részt vettek: Mayer Ignác pénztáros és Benedikt Lipót tanító. 1858-ban az óvoda megnyitásakor is ott vannak a zsidó gyerekek: Benedikt Márk, 1859-ben Mandelbaum Hani, Mandelbaum Sára, 1883-ban Beer Miklós, Lővy Ernő stb. 1858-1883 között 388 zsidó gyermek járt ebbe az óvodába. Mandelbaum főrabbi idején Danczinger Ignác magániskolája mellett 1864-ben megalakul az első zsidó iskola, melynek első igazgatója Benedikt Leopold, a híres nikolsburgi főrabbi unokája lett, aki 32 éven át volt igazgató. A beinduló iskola 100 tanulója között fiúk, leányok egyaránt voltak. Az első osztályban héber olvasást, a másodiktól bibliafordítást és héber nyelvtant tanultak. A város folyamatosan segített: 1873-tól átvállalta a tanítók fizetését, melynek következménye lett, hogy osztályrendszerű oktatásra tértek át. 1874-ben Böszörményi Károly polgármester jelentésében kitér a zsidó iskolára is. Az izraelita fiú- és leányiskolába a tanköteles 240 gyermekből 146 jár. Ebben az időben hat zsidó tanító tanít magániskolában 42 gyermeket. Az ismétlőiskolába 31 zsidó gyermek járt, az óvodába 28. 1880-ban zsidó tanítók is tagjai voltak a Szatmár Vidéki Néptanítók Egyletének. Előnye az volt, hogy egymás óráit látogathatták, szakmai tapasztalatokat cserélhettek. Az egylet kilenctagú választmányának tagja volt Fischer Mór zsidó tanító. Erről írt a Szatmár című újság 1881. január 15-i száma. 1880-tól a hitközségi iskolát csak fiúk