Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 1. A honfoglalás, az Árpád-házi királyok kora

először az országot a világkereskedelembe. Ibrahim ibn Jákub 973-ban azt írja, hogy a prágai vásáron magyarországi zsidókkal találkozott. A magyar állam megalakulása utáni két évszázadban az ország zsidói a honfog­lalók minden jogával bírtak, nem részesültek semmilyen hátrányos megkülönböz­tetésben. István király térítő politikájának nem képezték célpontját sem az országban élő mohamedánok, sem a zsidók. Első királyunk 1010 és 1013 között kiadott törvé­nyeiben nagy hangsúlyt fektetett a pogányok megkeresztelésére, a vásározást és templomba járást összekapcsolta. A zsidók áttérítése létszámuk miatt nem kérdés, és a királynak nem állt szándékában, miként az sem, hogy szabadságjogaikat korlátozza. II. Endre 1230-ban kiadott oklevelére hivatkozva állítja a történelemtudomány, hogy Németit Gizella királynő alapította 1006-ban. Ez annyiban érdekes, hogy Szat­már és Németi 5 első királyunk, Szent István korában már létezett. A sókereskedelem­ben fontos szerepet betöltő Szatmáron élhettek és dolgozhattak zsidók is. Ez azért va­lószínű, mert II. Endre Aranybullájában kitér erre a kérdésre, megtiltja a zsidók szá­mára ezt a foglalatosságot. Magyarországra csak I. András (1047-1060) korában ván­dorolhattak be nagyobb számban zsidó családok, és velük egyidőben kezdődött meg a muzulmánok letelepítése is. A prágai zsidók 1096 után Wratislaw király erős katoli­cizáló intézkedései okán szintén magyar földre menekültek, s érkeztek ide a német ál­lamokból is. Szent László király (1077-1095) első könyvének 10. fejezetében írja: „Ha a zsidó keresztény asszonyt vesz társul magáihoz vagy valamely keresztény személyt szolgála­tában tart az ö házában, vegyék el tőle és adják vissza annak a szabadságát. Aki pedig eladta volna, attól az árát vegyék el és legyen az a püspökök jövedelme. Ha valaki va­sárnap vagy más nagyobb ünnepen talál zsidót munkában, tehát hogy a kereszténység meg ne botránkozzék, valamely szerszámmal a zsidó dolgozott, azt veszítse el. " Ezt a rendelkezést az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szentesítette, amikor megtiltotta a vegyes házasságot és azt is, hogy zsidó ember keresztény rabszolgát tartson, vala­mint tilos volt keresztény ünnepeken dolgozniuk. Ellenkező esetben a munkaeszkö­zeiket elvehettek. E törvény Európában már az 5. századtól ismeretes volt, de nálunk all. század vége előtt oly kevés volt a zsidók száma, hogy törvénybe iktatására nem volt szükség. A zsinati döntéseket Szent László nem tartatta be szigorúan. Ez abból következtethető, hogy utódának, Könyves Kálmánnak 1100-ban meg kellett erősíteni azokat. Kálmán király célja mint rendteremtés fogalmazható meg, amit az ő idejében sem tartatott be és nem követett szigorúan. Ellenkezőleg, Kálmán (1095-1116) meg­védte a zsidókat: földet vásárolhattak, pogány rabszolgát tarthattak, lakást azonban csak püspöki székhelyen építhettek. Kálmán király 6 idejében a keresztény-zsidó 5 Nincsenek bizonyítékok, hogy Gizella alapította Németit, inkább csak az ő idejében. 6 Kálmán király (Könyves) 1074-1116 (1095-1116) egyházi, világi intézkedéseit zsinati határozatok­ban adta közre. Növelte a külkereskedelmet, adóreformot vezetett be, szorgalmazta a papi nötlenséget, szélesítette a katonáskodók körét. Törvényeivel több, mint 100 évig érvényes rendelkezéseket alko­tott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom