Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 4. Nagybánya

Osváth Zoltán, Orgoványi József, Vajay Imre és Bertalan István végezték. Sokan let­tek öngyilkosok: dr. Benedek László gyermekgyógyász és fia, Friedmann Sándor volt hitközségi elnök és felesége, Gotlib László, felesége és gyermekei, dr. Vider Sándor gyógyszerész és édesanyja. A verések után a gettóban haltak meg az Izsák család tag­jai. A borpataki gettó Molcsány gazda birtokán feküdt, 3,5 kilométerre Nagybányá­tól. A felsőbányai, nagysomkúti, kápolnásmonostori járás zsidóságát gyűjtötték ide. Egy istálló, egy csűr volt, amelybe 200-an fértek, a többiek a szabad ég alatt. A leg­többen 2000-en voltak három hétig. A harmadik gyűjtő a nagybányai zsinagóga, ame­lyet kezdetleges kórházzá alakítottak. Ott halt meg Popper Ábrahám, Nagybánya je­lentős rabbi egyénisége. Az ide begyűjtött zsidókat nem deportálták, hanem helyben kivégezték. A két gettóban lévő mintegy 6000 főt két transzporttal vitték el. Május 31-én 3073, június 5-én 2844 személyt. Több nagybányai lakos rendes volt. Singer Mordecháj textilkereskedőt, feleségét és két leányát egy román paraszt házaspár rej­tegette. Többen rejtettek el zsidó gyermekeket, köztük Grigore Breban és felesége, Ilié Haidu, Maria Haidu, Domnica lui Stefan, Nicolae Chereches és felesége, Dimitru Lenghel és felesége. Incze János kádármester és felesége a padlástéren értékeket őr­zött, úgy, mint Ince Sándorné, Nagy Károlyné, Gergely Sándomé. A sárga csillag kitűzése és a gettósítás közötti időben Balázs Péter kolozsvári fes­tőművész megpróbálta Romániába szöktetni Weisz Ferencnek - a Phönix hivatalnoká­nak - a feleségét (Sárát) és leányát (Zsuzsát), ugyanis nagybányai tanulmányai idején Weiszéknél lakott, így jól ismerte a családfőt, akit 1944 tavaszán Szirmai István fel­sőbányai társával együtt Kolozsvárott letartóztattak. A két nőt a szökésről lebeszélték. A zsidóüldözés a nagybányai művésztelep neves alkotóit sem kerülte el. Ziffer Sándort - az egyik legismertebb festőművészt -, akit már születésekor Egerben evan­gélikusnak kereszteltek, nem deportálták ugyan, de a kiállításokról képeit már 1943­ban kizsűrizték származása miatt. A Ballá művészcsalád tagjai közül Béla a Nagybá­nyához közeli tüdőszanatóriumban, József Budapesten, Géza pedig Franciaország né­metek által meg nem szállt területén vészelte át a nehéz időket. Nagybányáról 1942-ben 400 munkaszolgálatos társával együtt Ukrajnába került Katz Márton festőművész, aki 1943-ban ott halt meg tífuszban. Nagybányán 1944 tavaszán több zsidó festőművész képeit összeszedték s egy részét nyilvánosan eléget­ték. A gettósítás előtt kobozták el a híres Berger cukrászdát működtető család tulajdo­nában lévő nagybányai munkákat, s Berger Lajost és családját deportálták. A Horthy Miklós út végén található fatelepre, majd onnan csoportokban a Bernáth-féle gyárte­lepre került 1944 májusában Jándi Dávid is, a festőtelep másik nagy tehetsége. Nagy­bányán a gettóból történő szökési kísérlet során lőtte le egy csendőr. Szintén a gettó­ba jutott Klein József festőművész, a nagybányai avantgárd mozgalom vezető alakja feleségével, Kohn Pirivel együtt. 1944 júniusában Auschwitzban megölték őket. A nagybányai festőiskola szellemi köréhez tartozó Barát Mórt és Tibor Ernőt Nagy­váradról deportálták, s a holokausztot egyikük sem élte túl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom