Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

gettólakóinak sorsa. Őket Mátészalkára helyezték át szervezési hibából, így alakult ki a 16 000 körüli létszám. Cigányokat nem deportáltak Mátészalkáról. Először a vidékiek kerültek a városba. Csenger járási székhelyről a Berger Samu vezetése alatt álló 602 zsidót az ottani zsinagógába, iskolába, fürdőbe gyűjtötték. Ezt megelőzően Csengerbe vitték az urai, komlódtótfalui, csengerújfalui, csengersimai, szamosbecsi, szamosdarai zsidókat, majd együtt kerültek Mátészalkára. A Fábiánházán lévő 38 személyt április 15-én éjfélkor gyűjtötték össze azzal, hogy a zsinagógában titkos rádióleadót találtak. Mátészalkán már az volt a vád, hogy pénzt gyűjtöttek a csehszlovák hadsereg repülőgépekkel való felszerelése céljából. A Kossuth utcai zsidótemplom Fehérgyarmaton az iskolába, zsinagógába gyűjtötték őket. Jármiban a csendőrség gyűjtötte össze a zsidókat. Az terjedt el, hogy egy elmebajos fiatal elvette az egyik csendőr fegyverét. A fiút megverték, majd Mátészalkán a gettóban agyonlőtték. Az utóbbi állítás téves, mert a mátészalkai gettóban jármi zsidó nem halt meg, agyonlövésről nincs adat. Nyírcsaholyban, amikor a fábiánháziak átvonultak, kidobolták, hogy a zsidóknak tilos lakóházaikat elhagyni. Elhurcolásuk április 23-án- vasárnap történt, amikor is kidobolták, hogy a mise elmarad, a zsidók készüljenek a távozásra. Borbélyt is hoztak, aki a zsidó férfiak szakállát levágta. Mielőtt Nagygéc zsidóságát elvitték, kidobolták, hogy zsidótól elfogadni, nekik valamit adni tilos. Amikor szekérre tették őket, a bíró felesége - Gálné - kivált a sorból és egy tarisznya lisztet vitt