Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka
102 Kg. sz. (Ukrajna), 106/6, 106/8 (Ukrajna), 106/11 (Ukrajna), 108/1, 108/2 (honi), 108/8 (Miskolc), 108/12 (Ukrajna), 108/11 (Kisvárda-Erdély), 108/20, 108/21, 108/33 (honi), 108/37, 108/48 (Erdély), 108/72 (Kassa), 108/88, 108/98 (Kassa), 110/11 (Huszt), 119/22 (honi)... A felsorolás nem teljes, hiszen sok munkaszolgálatos nem tért vissza, névtelenül és nyomtalanul eltűnt, családjuk teljes egészében elpusztult. A munkaszolgálatosokat Mátészalkán többen is segítették. Vida-Szücs Sándor jármi kántortanító parancsnoki minőségben muszosoktól leveleket vett át és továbbított, valamint csomagokat juttatott el muszosoknak hozzátartozóiktól. Külön tragédia az, hogy a frontra kiküldöttek sokan hadifogságba estek, s évekig szenvedték a szovjet lágerek borzalmait. Többen ott haltak meg. De voltak olyanok is, akik hosszú időt töltöttek munkaszolgálatban, majd német koncentrációs táborba kerültek és ott haltak meg. Sokan ma is áldják a mátészalkai hadkiegészítő parancsnokságon dolgozott Fábián Jenő hadnagyot, akinek módjában volt a szálkai zsidó férfiakat behívni, ezzel megmenekítve őket a gettó borzalmaitól és a gázkamráktól. A zsidóság Mátészalkán sem akarta elhinni a bekövetkező eseményeket. Ellenállásuk abban merült ki, hogy a harmincas évek végén többen kivándoroltak vagy a fővárosba menekültek. Sajnos azonban olyan is előfordult, hogy a vidéki szülők szeretetféltésből hazahívták gyermekeiket, majd innen deportálták őket. A Minisztertanács 1944. március 29-ei ülése tárgyalta a „zsidókérdés" megoldásával kapcsolatos rendeleteket. Ezen az ülésen a jegyzőkönyv szerint Horthy Miklós az „összes zsidó rendeletre vonatkozólag szabad kezet adott az ő vezetése alatt álló kormánynak, és ezek tekintetében nem akar döntést gyakorolni ". Ez a bejelentés azért is döbbenetes, mert minden új törvényt neki kellett volna ellenjegyeznie. így ő közvetlenül nem vállalt szerepet. A távbeszélő-előfizetők adatszolgáltatási kötelezettségeiről szóló rendelet 25-30 zsidó tulajdonban lévő telefonkészüléket érintett. A közszolgálatban dolgozás tilalma a telekkönyv vezetőjére vonatkozott volna, aki már nyugdíjban volt. A zsidó elemi iskola tanítói ez alól mentesültek, de többségük akkor már munkaszolgálatos volt. A polgári iskolában hamarabb fejeződött be a tanítás, megtörténtek a záróvizsgák is, a zsidó tanulók levizsgázhattak. A zsidó háztartásokban kereszténynek számító cselédek, szolgálók, napszámosok, a gazdaságokban béresek, kocsisok voltak, de a legtöbb háztartásban a háztartási alkalmazott nem főzött, ami kósersági okokkal magyarázható. Az ügyvédek tevékenységének megszüntetése már nem volt újdonság. Híres és jónevü jogászok éltek Mátészalkán. Fuchs Jenő a magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője volt, Auschwitzban végezte. Dr. Vizsolyi Manó publicistaként is ismert volt. Dr. Polgár Henriknek korábban nászajándékul házat adott az amerikai filmcézár, Zukor Adolf, aki egykor Mátészalkán füszerinas volt (Tony Curtis mátészalkai rokonait, valamint az Amerikában élő filmíró, Flaszter Zoltán édesapját is deportálták.)
